Napi Hírek, 1937. szeptember/2

1937-09-26 [0402]

o- H /Vv Dunaharaszti, szeptember 26. /Magyar Távi­rata iroda, / r ^ Vasárnap avatták fel Bornemisza Géza kereskedelmi- és ipar­ügyi miniszter jelenlétében a 170 dunaharasztii hősi halott emlékének szentelt Hősök Ligetét és az Országzászlőt. Az ünnepségre érkező minisz­tert a község _ elöljárósága élén dr.Pohl Sándor- főszolgabiró és Földváry Aurél főjegyző fogadta. Leventék és cserkészei sorfala között vonultak az előkelőségek az Ízlésesen megtervezett és teljes virágpompában álló Hősök Ligetébe. Ott volt Preszly Elemér Pestvármegye főispánja, Vitéz Rátvay Imre tábornok és vitéz Horváth Béla fővárosi tanácsjegyző az ereklyés orszác zászL- elnökségének képviseletében, Krüger Aladár országgyüléá képviselő a kerület képviselője, továbbá Csik Jóssef és vitéz Somogyváry Gyila or­szággvülési képviselő, valamint a honvédség, a csendőrség, a frontharcos­és a hadi rokkant szövetség képviselői. Az ünnepség, amelyen Dunaharaszti és a környélbeli köz­ségek népe mintegy 8000 főnyi tömegben vett részt, tábori misével kezdődött, amelyet dr.Gsik József apátplébános mondott fényes papi segédlettel, meg­szentelvén az országzászlót, amelyei később a protestáns egyházak tábori lelkészei áldottak meg. Dr.Pohl Sándor főszolgabiró lendületes megynitó­szavai után Kis.s í'erenc, a Nemzeti Színház tagja szavalta el megrázó ha­tással Gyula diák "Magyar miatyánk" cimü költeményét, majd vitéz Somogyváry Gyula országgyűlési képviselő mondotta el a Hősök Ligete avatóbeszédét, idézve a mai ifjúságnak a hősök példáját, amely örök erűforrása lehet minden magyar nemzedéknek. Péter Mihály tárogatómüvész és Laurisin Lajos az Operaház tagjának énekszáma után Bornemisza Gézáné zászlóanya magyar* , ruha* 4 lányok kíséretében a remekművű országzászló talapzatán átadta az uj országzászlót a községnek. Ebben a pillanatban ezer postagalamb röppent a magasba, Utána vitéz Rátvay Imre tábornok az Országzászló Nagy­bizottság nevében felkérte Bornemisza Géza minisztert zászlóavató beszé­dének megtartására. - A zászló - mondotta, többek között Bornemisza minisz­ter - a régi időkben a harcok jelvénye volt. IrányíEmuta ta a rohamokban és gyülekeztető a védelemben, A magyar zászló néma tanuáa a dicsőséges­véres és küzdelmes múltnak, megtanít a mult megbecsülésére és hőseinknek arra az ezeréves hitvallására, amellyel a legszörnyűbb megpróbáltatások kö­zött is hiven ragaszkodtak a magyar röghöz. Megtanulhatjuk zászlónkból azt a.'tanitást, hogy Magyarország csak akkor volt nagy és boldog, amikor a magyarság összetartott, de nyomban megindult a szenvedések utján, mihelyt pártoskodva széthúzott. Mai nehéz sorsunkban ne higyjük, hogy őseink szeren­csésebb korszakokban éltek. A magyarságnak mindig Sarcolnia kellett az or­szág fennmaradásáért és puszta létünk biztosításáért annyi erőt, vért és verítéket kellett áldoznia, amennyivel a védettebb nyugati nemzetek világ­raszóld kultúrát és birodalmakat építhettek. Az örök helytállásnak és küzde­lemnek ez a ránk mért történelmi sorsa ne csüggesszen el minket, hiszen őseink is hűséggel és szeretettel teljed tették ezfca küzdelmes európai-magyar kötelességet és válságok óráján önmagukat megtalálva és összefogva mindig megmentették a nemzet és az ország jövőjét. - A zászló ma az egység szimbóluma, az országmentő,, nemzetfenntartó összefogásé. Miként összeköt .iá dicsőséges tör tériét révén őseinkkel, ugy köt össze a jövő magyar nemzedékekkel is. Ezt a zászlót, nem cserélhetjük fel és nem is cseréljük fel semmiféle más zászlóval, amint­hogy hitünket sem cseréljük el semmiféle más hitvallással. /Foly t. kö V. / n-n^J^ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents