Napi Hírek, 1937. szeptember/2
1937-09-19 [0402]
kiadás 19B7, szeptember 19. ^ ó. ^ p. /Balassagyarmati tudósítás folytatása/ ' - Madách Imre - folytatta Baross jázsef dr, alispán - "Az ember tragédiájában felvonultatja az egész világtörténelmet, mégis a szereplők ajkain keresztül elsősorban : nemzetéhez szél. "Milliók az egyért és nem egy a milliókért". Figyelmeztető ez számunkra, hogy álljon ' mindenekfelett a közérdek, a nemzet egyetemes érdeke és némuljanak el az egyéni és partikuláris érdekek. Figyelmeztetés ez számunkra,hogy járja it mindenkinek szivét a szociális- érzés, különösen azékét, akik a nép vezetésére vannak hivatva. Legyen hirdetője e szobor a vármegye soha el nem múld hálájának s annak, hogy amely nemzet küzd bizik, remél ós dolgozik őrükké élni fog. Mert a zsarnokok gúláit és nevét elsöpri az idő, de a küzdő és bizó nemzetet felemeli az Ur, A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Jeszenszky Kálmán pápai prelátus, esztergomi kanonok, a Madách Társaság örökös diszelnöke, mondott emlékbeszédet. - A vármegye közönsége - mondotta többi között - azért állított szobrot Madách Imrének, hogy a szobor legyen állandó intő jele annak a nemzet fennmaradását biztosító két magasztps és nélkülözhetetlen erénynek, amelyek a sok belső harcot átélt költő lelkiségét oly gyönyörűen jellemzik: az Istenben való bizodalmas hitnél: és a kötelességeket áldozatosan teljesitő hazaszeretetnek. Madách kritikusai kőzül sokai azt állitják hogy a költő lelkiságében, gondolat- és érzésvilágában s ezzel kancsó latosan költészetében is csai^ gyengén jelentkezik a bit és kevés az erős hazafias érzés. Madáchnak, az emberrek, az életiben reá zúduló súlyos csapások alatt lehetett volna oka, hogy elkeseredett pesszimista üegyen, de lelki nagysága és emelkedettsége éppen abban nyilatkozik meg, hogy a szörnyű lelki fájdalmak alatt, amelyek őt boldog családi életének felbomlásával és a magyar nemzet szörnyű megaláztatásával érték, nem csak nem tört meg, hanem súlyos gyötrő belső harcai ellenére is meg:' tudta őrizni hitét és hazaszeretetet. Fájdalmasan vergődött férji es apai lelke, vérzett megalázott magyar szive, de az ezekkel já. ó harcok olyan fenséges lelki magasságokba emelték, ahol megbékült a sok szenvedéstói marcangolt sziv és ahonnan a lélek letekintve már nem annyira az egyes ember szánalmas vergődését, vagy az egyes nemzet százados küzdelmeit, de míg csá v az egyetemes emberiség tülekedését, harcos törtetését sem veszi nyo-^ matékosan észre, hanem csak azt hogy a sok földi gonoszság, elfajultság, gyűlölet,^bosszúállás, és öldöklő háborús rémségek'ellenéré is van felettünk egy áldott jóságos kéz, amely isteni bölcsességgel intézi az ember, a nemzeties az egész emberiség sorsát. :: Az ember tragédiája" nem pesszimista, sőt éppen Madách lelki felemelkedettségének szüleménye. Ebben a miivében nem tagadja; , nem is szépiti az ember eletének tragikus sorsát, de mindezt annak igazolására teszi, hogy Isten és az ember összetartozik, isten^gyámolítja és segiti az embert, aki csak ezzel a segítséggel tud győzni és sikert aratni. Ha ezt nem teszi s szembeszáll Isfcennet, ak^or elbukik és a legszebb eszmét, a legmagasztosabb igazságot is cssk a sárba tapossa. A nagy érdeklődéssel és tetszéssel fogadott emlékbeszéd után Neográdi ilorvátn ^ándor polgármester emelkedett beszéd kíséretében vette át a város nevében a szobrot. , , , , , , ., / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /Folytatása következik/ Kszckctó
