Napi Hírek, 1937. szeptember/2

1937-09-19 [0402]

kiadás 19B7, szeptember 19. ^ ó. ^ p. /Balassagyarmati tudósítás folytatása/ ' - Madách Imre - folytatta Baross jázsef dr, alispán - "Az ember tragédiájában felvonultatja az egész világtörténelmet, mégis a sze­replők ajkain keresztül elsősorban : nemzetéhez szél. "Milliók az egyért és nem egy a milliókért". Figyelmeztető ez számunkra, hogy álljon ' mindenekfelett a közérdek, a nemzet egyetemes érdeke és némuljanak el az egyéni és partikuláris érdekek. Figyelmeztetés ez számunkra,hogy járja it mindenkinek szivét a szociális- érzés, különösen azékét, akik a nép ve­zetésére vannak hivatva. Legyen hirdetője e szobor a vármegye soha el nem múld hálájának s annak, hogy amely nemzet küzd bizik, remél ós dolgozik őrükké élni fog. Mert a zsarnokok gúláit és nevét elsöpri az idő, de a küzdő és bizó nemzetet felemeli az Ur, A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Jeszenszky Kálmán pápai prelátus, esztergomi kanonok, a Madách Társaság örökös diszelnöke, mondott emlékbeszédet. - A vármegye közönsége - mondotta többi között - azért állított szobrot Madách Imrének, hogy a szobor legyen állandó intő jele annak a nemzet fennmaradását biztosító két magasztps és nélkülözhetetlen erénynek, amelyek a sok belső harcot átélt költő lelkiségét oly gyönyö­rűen jellemzik: az Istenben való bizodalmas hitnél: és a kötelességeket áldozatosan teljesitő hazaszeretetnek. Madách kritikusai kőzül sokai azt állitják hogy a költő lelkiságében, gondolat- és érzésvilágában s ezzel kancsó latosan költészetében is csai^ gyengén jelentkezik a bit és kevés az erős hazafias érzés. Madáchnak, az emberrek, az életiben reá zúduló sú­lyos csapások alatt lehetett volna oka, hogy elkeseredett pesszimista üe­gyen, de lelki nagysága és emelkedettsége éppen abban nyilatkozik meg, hogy a szörnyű lelki fájdalmak alatt, amelyek őt boldog családi életének felbomlásával és a magyar nemzet szörnyű megaláztatásával érték, nem csak nem tört meg, hanem súlyos gyötrő belső harcai ellenére is meg:' tudta őrizni hitét és hazaszeretetet. Fájdalmasan vergődött férji es apai lel­ke, vérzett megalázott magyar szive, de az ezekkel já. ó harcok olyan fen­séges lelki magasságokba emelték, ahol megbékült a sok szenvedéstói mar­cangolt sziv és ahonnan a lélek letekintve már nem annyira az egyes em­ber szánalmas vergődését, vagy az egyes nemzet százados küzdelmeit, de míg csá v az egyetemes emberiség tülekedését, harcos törtetését sem veszi nyo-^ matékosan észre, hanem csak azt hogy a sok földi gonoszság, elfajultság, gyűlölet,^bosszúállás, és öldöklő háborús rémségek'ellenéré is van felet­tünk egy áldott jóságos kéz, amely isteni bölcsességgel intézi az ember, a nemzeties az egész emberiség sorsát. :: Az ember tragédiája" nem pesszimis­ta, sőt éppen Madách lelki felemelkedettségének szüleménye. Ebben a miivé­ben nem tagadja; , nem is szépiti az ember eletének tragikus sorsát, de mindezt annak igazolására teszi, hogy Isten és az ember összetartozik, isten^gyámolítja és segiti az embert, aki csak ezzel a segítséggel tud győzni és sikert aratni. Ha ezt nem teszi s szembeszáll Isfcennet, ak^or el­bukik és a legszebb eszmét, a legmagasztosabb igazságot is cssk a sárba ta­possa. A nagy érdeklődéssel és tetszéssel fogadott emlékbeszéd után Neográdi ilorvátn ^ándor polgármester emelkedett beszéd kíséretében vette át a város nevében a szobrot. , , , , , , ., / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /Folytatása következik/ Kszckctó

Next

/
Thumbnails
Contents