Napi Hírek, 1937. szeptember/1

1937-09-14 [0401]

Y Tó/Tó/Wa N y o n, szeptember 14. A földközi-tengeri értekezlet zárt ülésén Delbos francia kiküldött tájékoztatta az értekezlet tagjait, hogy a legutolsó ülésen hozott határozat értelmében Franciaország es Anglia római diplomáciai képviselői előterjesztést tettek Ciano külügyminiszternél és meghivták'az olasz kormányt is a Földközi-tenger ellenőrzésében való részvételre. Ciano külügyminiszter'közölte, hogy az előterjesztést továbbítja Mussolini miniszterelnökhöz. A zárt ülés további során Görögország kiküldöttje kérte, hogy körvonalazzák oontosan az egyézménvnek azokat a szakaszait, amelyek a kikötők igénybevételéről szólnak. Delbos felvilágosítással szolgált, amit a görög kiküldött köszönettel tudomásul vett. Az értekezlet tagjai ' végül megvitatták a zárt ülés után következő nyilvános ülés munkarend jét./MT' > Y Tc/Tc/Wa L o n d o

t

n, szeptember 14. A Girgenti német hajó kapitánya közölte a semlegességi e]». lenőrző hivatallal, hogy Lipinski lengyel állampolgár, a hajóra kiküldött nemzetközi megfigyelő szeptember 11^-án este eltűnt a hajóról, amely ebben az időben Ouessant közelében haladt. A kapitány jelentése szerint - amelyet közöltek a német és a lengyel kormánnyal is - Lipinski megfigyelőt utoljára szeptember 11-én este nét óra tájban látták a haj-ón? azóta nyoma veszett. A megfigyelő nyilvánvalóan a tengerbe esett, de a hajó legénységének kutatása eddig eredménytelen./MTI/ o- J/m/Wa Szeged, szeptember 14. Dr. John Howland Lathrop kedden délelőtt, a tiszteletbeli doktoravatás előtt, a Ferenc József tudományegyetem iránti tisztelete jeléül a Dóm-téri pantheonban babérkoszorút helyezett'Brassay Sámuelnek, a hires erdélyi származású természettudósnak szobrára. Ezután a Hősök Kapujánál a magyar katona szobrának lábára helyezte'el babérkoszorúját és koszorút helyezett az Országzászló talapzatára is „ A Hősök Kapujánál ós az Országzászlcnál az egyetemi ifjúság ós a rendőrség állt disz őrseget,/MTl/ o L la London, szeptember 14 ./Magyar Távirati Iroda/ Az Observer hosszú és lendületes hangú cikkben ismerteti a száz éves magyar Nemzeti Szinház történetét,, Kiemelve, hogy a szavaló művészet szeretete a magyar jellem egyik alapvonása és a közönség'már a mult század elején otthont követelt a magyar színművészet számára. A nemzet áldozatkészsége bőségesen ontotta az adományokat, midőn Széchenyi István gróf, a'legnagyobb magyar, kezdeményezésére megalapították a nemzeti színházat. A mai Budapestnek sok kitűnő színháza van, de a Nemzeti Szinház változatlanul a nemzet féltve őrzött és tisztelt kincse maradt és ugy bel mint külföldi iró számára a kiválóság fémjelzése, ha müvét a Nemzeti színpadán adják.