Napi Hírek, 1937. szeptember/1
1937-09-14 [0401]
0 Dn - § Nyirő Józsefnek a ' ; Jézusfaragó ember' cimü s a Nemzeti Színházban színre kerülő színmüvénél szereposztása.a koveUezo: Ainádi Ferenc - T^már József. Airkó, a felesége - oomogyi Brzsi, Plébános,;fi atal pap - Forgács Antal, Éltes Dávid havasi favá§ - Lehotay árpád,'Üdő Márton - Hosszú Zoltán, fali János - Bartos Gyula, Irtó Mihály,. ABonyi &éza. t Ugrai fiu-Kiruj - Apathy ImreTlorincz - Ujlaky László, Álózi - Önody kos, Dénes Jóska - l'ftany-Antal, Andoras - Bod- • nár Jenő/lnczéné - Berky Lili, Amáli - Gobby Hilda -Regina - Eta Kató, Kicsijóslta, öltések kisfia - Dévényi Gyurka. Sgybizfi-* Bazsay Laios Incze Ignánc * Páiaky"József. Slső gazda - Báksa öoos L,, 1; hívogató legény - Szabó Sándor, 2. hívogató legény/néma/ - Pásztor János, Vén -^zabo taarrit. — Renaező: Németh Antal dr., Játékmester.* Hosszú Zoltán dr. Díszlet:* Horváth János. Jelmez: Nagyajtay P. Terez. /MTI/ o Vv/Vv § Németh Antal dr. a Nemzeti Szinház igazgatója a Lendvayszobor áthelyezése alkalmával a következő beszédet mondotta: - Miként most, ugy 77 esztendővel ezelőtt, a ré?i Nemzeti Szinház kis udvarán is összegyűlt az akkori Nemzeti Színházi gárda és a szinházi világgal kapcsolatban allo előkelőségek, hogy leleplezzek a két évvel azelőtt elhunyt idősebb Lendvay Márton szobrát. - A szoborról, mely előtt állunk. 77 esztendővel ezelőtt hullott le a lepel. Dunaiszky Lászlónak ez a kitűnően sikerült alkotású kívánta az utókor számára megörökíteni a Nemzeti Szinház első, hősi korszakának legünnepeltebb művészét. - amikor jubiláló szinházunk 1837-ben megnyitotta kapuit, a várvavárt állandó szinház színpadán az első mondatot Vörösmarty Mihály: Irpád ébredése cimü ünnepi megnyitó darabjában az akkor 30 éves Lendvay Márton mondotta. A közönség előtt legrokonszenvesebb szerepkörnek volt utolérhetetlen művésze: szerelmes színész és fiatal hős volt Lendvay Márton. Országszerte emlegették eleganciáját, amely nála nemcsak külsőség, de a léleknek előkelőségét is jelentette. De ő. a legdaliásabh zengőszavu Romeo, nem elégedett meg az amorózó szerepkör silleréivel, hanem ts számára annyira könnyű feladatkörnél magasabbra vágyott. Ambíciója a nagyobb tanulmányt igénylő és fokozott elmélyedést kivánó jellemszerepek felé vezette, k magyar szinészet történelme kevés olyan komoly és eredményeket hozó művészi vetélkedés történetét jegyezte fel, mint amilyen a Lendvay Mártoné és Egressy Gáboré volt. Bánk bán. Hamlet, III.Richárd, OthelLo, kgressy és Lendvay színészi alakitóereje által felváltva keltek életre. - Lendvay számára a vidéki vándorévek hányattatásai után a Nemzeti Szinházi korszak már diadalmas beteljesülés volt. 1837-54. Tizenhét éven keresztül volt a Nemzeti öziJház műsorának és előadásainak egyik legjelentékenyebb és legvonzóbb erőssége. Fiatalon, 47 éves korában roppant össze; még négy évig élt s 1856-ban halt meg. - Kortársai feljegyeztek, hogy vörösmartyn kivül senkit sem kisért akkora részvét utolsó útjára, mint Lendvay Mártont. Közel 25.000 főnyi tömeg állt a sirja körül. Jókai Mór. aki mint ismeretes, Lendvay egyik leglelkesebb bámulója volt, nekrológjában többek között a következőket irja: Két sirban nyugszik, egyik a fold.másik a feledékenység, - mert a színészről csak a neve marad fenn anólkülkül, hogy szellemi nagyságáról fogalmunk lenne..." Nagy mesemondó prófétánk, aki nem egy alkalommal foglalkozott az eljövendő korokkal, bejósolva számos, azóta megvalósult eseményt, - ez alkalommal tévedett. Bizonyság rá, hogy itt áldunk es megemlékezésünkkel igazoljuk, hogy a feledékenység nem porlasztotta földdé Lendvay Márton emlékét. /Folyt.köv./ . , , ' J ORSZÁGOS LEVÉLTÁR