Napi Hírek, 1937. szeptember/1

1937-09-10 [0401]

OK/K Prodomo!' Az alábbiakban a t. szerkesztőségek rendelkezésére bocáátjuk azt a beszédet, amelyben Balogh Elemér, a Hangya elnöke a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének párisi kongresszusán'a Central Comité választmányi tagságáról való lemondását bejelentette. s s i - Legyen szabad személyes ügyben felszólalnom, hogy bejelentsem önöknek lemondásomat az igazgató-választmányban elfoglalt tiszt ségemr*l. - Immár több, mint harminc esztendeje, hogy mint a Hangyának, a legnagyobb magyar mezőgazdasági fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek a vezérigazgatója-' állandóan résztvettem az igazgató választmány nagyjelentőségű munkájában. Az emberi élet örök törvényeinek engedelmeskedve, elérkezettnek láttam azonban az időt arra, hogy a szövetkezet nehéz és sokoldalú tevékenységet igénylő vezérigazgatói tisztségétől megváljak. A szövetkezet igazgatósága, kérelmem indokait méltányolva, fiatal barátomat?} dr. Wünscher frigyest nevezte ki helyettem vezérigazgatóvá és ugyanakkor a szövetkezeti ügy érdekében kifejtett sok évtizedes « odaadó munkásságom elismeréseképpen az intézet elnökévé választott meg. - Feladatkörömnek ez a megváltozása arra késztetett, hogy nemzetközi téren is hasonló álláspontot foglaljak el, -attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy egyedül azok vannak hivatva hazájukat §z igazgatóválasztmányban képviselni, akik állásuknál fogva az ügyek intézését kezdeményezés, elhatározás és irányítás alakjában a kezükben tartják. A közérdeket véltem szolgálni akkor, amidőn elhatároztam, hogy az igazgatóválasztmányban viselt tagságomról egyidejűleg lemondok és az ílymodon megüresedett helyre barátomat, dr. Wünscher frigyes urat, ajánlom önöknek. - Engedjék meg Uraim, hogy ezt az alkalmat felhasználjam arra, hogy bucsut mondjak azoknak a barátaimnkk, akikkel együtt az elmúlt harminc esztendő folyamán szerencsás lehettem vállvetve harcolni a szoveikezási • magasztos eszméiért. E harátaim közül külön kéli megemlékeznem azokról, akikhez a hivatalos együttműködés határain túlmenő szoros barátság szálai fűztek. Ezek között návzserint is meg szeretném említeni Charles Gidet. a szövetkezeti eszme nagy apostolát, aki nemcsak írányomban,viseltetett messzemenő jóindulattal, hanem szerencsétlen hazám' sorsa iránt is mindenkor lojális megértést tanusitott, - Vissztakintve az elmúlt harminc esztendő változatos eseményeire, megvizsgáltam lelkiismeretemet és azt kérdeztem magamtól, hogy vájjon jól töltöttem-e be a rám ruházott tisztséget és vájjon erőfeszítésemnek meg volt-e tényleg az eredménye .^Kétségtelen, hogy e tekintetben nem én vagyok hivatva Íteletet mondani. Sppen ezért csak néhány egyszerű ténymegállapításra kívánok szorítkozni. - A magyar agrárszövetkezeti mozgalom, amelynek eredete felszázadra nyúlik vissza és amely alapitójának, gróf Károlvi Sándornak x nevéhez fűződik, kezdettől fogva a rochdalei elveken épült fel. Ezek az elvek voltak azok, amelyeket Károlyi Sándor gróf, a maguk tükéletes tisztaságában hagyott szeálemi örökségképpen az ő munkatársaira és tanítványaira, hogy azokat a magyar közvéleményben elterjesszék, 'belevigyék a köztudatba"sx az ország szociális viszonyaira alkalmazzák. Isten különös kegyelméből abban a szerencsében részesültem, hogy én is egyike voltam a nagy apostol örököseinek. ' /TTolvt. . köv./