Napi Hírek, 1937. szeptember/1

1937-09-09 [0401]

J tf Cs/CsAn Nürnberg, szeptember 8. /NTl/ v A nemzeti szocialista pártnap keretében szerdán ismertették azt a munkát, amelyet a párt különféle téren végzett a vázoltak a további teendőket* Roaenberg Alfréd birodalmi vezető nagyszabású beszédben azt fejtegette, hogy világtörténelmi szempontból nézve a demokrácia ma belsőleg éppoly tehetetlenül áll a bolsevizmussal szemben, mint egykor a Szent Szövetség a demokrata forradalommal szemben* Nem küzdhet igazén a bolsevizmus ellen, mert Q bolsevisták sok dologban e demokrácia * . gondolatkörének a ^ ^ végső következtetéseit vonja le. Korunk hatalmi nercében egyre világosabban két tényező emelkedik ki. Az egyik oldalon a nemzetiszocializmus, mint nemcsak a nagy német értékek védelmezője, hanem közös arcvonalon más népek * , rokoniónyegü világnézetével általában mint Európa védelmezője is. - a másik oldalon pedig a .bolsevizmus, mint e nagy értekflk elleni gyűlölködő ösztönök megtestesítene. Valósággal groteszk dolog, ha azt mondják, hogy Európának nem szabad oiokkokban megmerevednie, mikor Európa ellen ilyen blokkalakulás mér véres munkát fejt ki. &yetlen példa megmutathatja, nogy „ a Szovjetunió zsidó" vezetése milyen borzalmason hujtjü végre egy meg európai nep irtását; A szovjetoroszországi csatornaépítéseknél és hasonló munkák végzésénél 300.000 politikai foglyot es szám* üzöttet használtak fel. Ezeket emberhez méltatlan viszonyok között helyezték el. Egy menekült, oki kényszerből résztvett e munkában, de később sikerül t megszöknie, öt millióra becsüli GA*. ....k véres zsidó uralom e kényszermunkára elitélt politikai w i* v ollenzőinek számát. Az egyházak seholsem ^ tudtak a népekot olyan cselekedetre felrázni, amellyel megszabadultak volna a véres ateista bolsevizmustó

l. Egyházfejedelmek még odáig is mentek, hogy a bolsevizmusba éppenséggel keresztény eszméket költöttek bele. Gyűlölik ugyan a marxizmust, de korántsem üldözik annyira, mint a nemzeti szocialista mozgalmat, mert a liberalizmusban, a szabadkőművességben és a maratizmusban nem látnak mély formaalkotó erőket. Nem akarnak olyan államot, amelyet uz egész népnek saját védelmére alkotott világnézete tölt el. Nem a keresztényi hit szempontjából küzdenek tehát az uj mozgalom ellen, hanem uralmuk szempontjából értékelik a dolgokat. Ha a vallás és a kultúra képviselői más országokban nem g romboló bolsevizmus ellen küzdenek, hanem ellenünk fordulnak, akkor ezzel közreműködnek azokban o feltételekben és okokban, amelyek o népek hanyatlását készitik elő. Az emiitett szöviktorosz viszonyok példája mutatja, mily vekmerőség LZ, he például az oxfordi egyházi gyűlésen Németországot és Szovjetuniót egy sorba helyezik. Akik íly^n határozatot hoznak, azokból nyilván hiányzik minden megértés a világ dolg; i iránt* A liberális világnézet és törvénytelen gyermeke, a marxizmus, vegv parlamenti választással, vagy erőszakkal is az egyéneket vagy demokrata "társadalommá* vagy proletár"tömeggé" akarta egybefogni. Ezért törekedtek minden kimagasló elnyomására. Ahol politikailag föltétlenül uralkodnak, ezt meg is xették. Az individulaizaus tana és a tömeg imádata igy vezet végül e zsarnokhoz. A nemzeti szocializmus ópp-n ellenkezőleg abból indult ki.hogy a nagy történelmi alkotások mindig határozott személyiség bélyegét viselik magukon. Személyiség és nép szerves kölcsönös vonatkozásban áll egymáshoz. Ezért itt nem zsarnok áll uz élen, hangra "vezér".A hatalomért folyó harcból az eszme kialakításának korába jutottunk. Ha azelőtt a harc volt a nagy kiválogató tényező, tia a munka lett azzá. A nemzeti szocializmus küldetése . .;• , Németország Eurj#a és a világ javára válik,/MTI/