Napi Hírek, 1937. szeptember/1

1937-09-06 [0401]

o- Ha/Ln /Makói díszebéd 1. folyttatása/ Amikoy poharamat felemeáem, köszöntöm a gazdatársadalom itteni vezetőségét, akik szintén részesek az itteni helyi szellem kialakításában. Köszöntöm a gazdasági egyesület diszelnökét, Purgly Emil őnagyméltóságát, Ráth József elnök arat, Sármezey Endre társelnököt, alelnök urakat és az egyesületet azzal a kívánsággal, hogy tovább járjanak ezen az uton és alakítsák ki a helyi jellegű állattenyésztést, alakítsák ki a dohánytermesztést és iparkodjanak azt minél tökéletesebbé tenni, mert ezzel szolgálják a magyar mezőgazdaság érdekeit is. A miniszterelnök nagy tapssal és ellenzéssel fogadott beszéde után Galambos Emil dr. vármegyei tiszteletbeli főügyész mondott pohárköszöntőt Glattfelder G«ula csanádi megyéspüspökre. Glattfelder Gyula dr. válaszában többi között a következőket mondotta: - Amikor az ország legkiválóbbjai sorában engemis üdvözölnek/ talán teszik ezt azért, mert a gazdasági egyesületben en is gazda vagyok, de hát nem volna se vége, se hossza az üdvözléseknek, ha mindenkit érdeme szerint köszöntenének. Nyugodtan mondhatom, hogy bizonyos atavizmussal végzem feladatomat, de akárhányat fel lehetne sorolni, akik sokkal nagyobb szeretettel és hozzáértéssel foglalkoznak a gazdálkodással. Azt hiszem, hogy ez nem lehet oka arra, amiért megemlítettek engem. Talán inkább az, hogy Szent Gellértnek a képe benne van a vármegye címerében éi ez kifeiezni kívánja azt a gondolatot, hogy a föld és alelkeli müvelése közös barázdán halad. Remélem, hogy Szent Gellért szelleme és a vármegye igazgatásának a szelleme párhuzamosan halad és támogatja egymást. Akik talán ugy vélik, hogy a vármegye oimerében Szent Gellert képe anakronizmus, azok nem tudják eléggé méltányolni ennek a szimbólumnak etikai és nemzetépítő jelentőségét, örülök annak, hogy itt üdvözölhetem a. miniszterelnök^urat, ugy is mint földmiveiésügyi minisztert és mód és alkalom van ezernek a gondolatoknak a kifejtésére, olyan gyökérből nőtt ő ki, olyan Darányi névnek az örököso ő, amelvnek az első nagy viselője megmutatta, hogy, ennek a nemzetnek etikai és gazdasági ereje töretlen es csodákra képes. Abban a munkában :'upedig, amelynek képviselője én vagyok, a keresztény, szociális gondolatnak a lényege rejlik. Azt hiszem, hogy Nagyméltcságod ezt az etikai gondolatot különösen hordozza lelkében, amikor a magyar földből kitermelni kívánja mindazokat az értékeket, amelyek abban rejlőnek, amikor a magyar nép lelkéből kicsiholni próbálja mindazokat az energiákat, amelyekkel nemcsak-a nagy nemzetek diosekednek, hanem amelyekkel a nemzetek naggyá lehetnek. Ormlök annak

? hogy űnagyméltcsága jelenlétében kifejezhetjük azt, hogy megnyugvás költözik a lelkünkbe, látva mennyi érdeklődéssel, készséggel és örönu* mel siet a földmivelésügyi kormányzat a magyar nép segitségére, örülök,hogy én is ezért küzdhetek és örülök, nogy mindezekért nem kivan a maggc számára semmiféle hódolást, hanem csak azt kívánja, hogy a magyar nép megértse, hogy mennyi iparkodással, mennyi munkakészséggel áll az ő népének a szolgálatában. Amikor 8z a kormány és kormányzati irány azt is megbecsüli, azt is előmozdítja, ami Csanád-vármegye oimerében kifejezésre jut: megye és egyházmegye, földi és lelki adminisztráoií, anyagi ás etikai érdek, együttesen ki*vánja munkálni ennek a népnek a boldogulását és emelni ennek a nemzetnek a nagvságát. Mert csak ennek a két erőforrásnak a harmóniájában rejlik a gazdasági boldogulás biztosítása és rejlik az annyiszor reklamált és imádságban idézett szebb magyar jövő, a magyar feltámadás. — /Folyt,köv./