Napi Hírek, 1937. szeptember/1

1937-09-06 [0401]

o Kö/Y /Sepsiszentgyörgyi nagygyűlés II. folytatás./ Ezután a jelentések előterjesztésere került a sor és ennek során Inczédy-Joksman üdön országos ügyvezető alelnök tartott be­számolót. Elmondotta többek között, hogy 1933 novebemrében jelent meg az első szomorú küldöttség a Magyar Párt központjában, azoknak a sze­rencsétlen vasutasoknak a csoportja, akiket nyelvvizsga ciraen elbocsátottak. Követték őket a postamesterek, a tanitók, a tanárok, a közigazgatási alkalmazottak, az igazságügyi tisztviselők. Ezek leg­nagyobb részét nyugdii nélkül bocsátották el. A Magyar Párt mindent el­követett e szerencsétlenek érdekében. Ismertette Inczédy-Joksman üdön beszámolójában azt a súlyos sérelmet is, amely az erdélyi magyarságot egy sereg felekezeti iskola nyilvánossági jogának elvonásával, vagy el nem ismerésével érte. A közsági iskola segélyt, igazságtalanul osztják fel. A román felekeze­ti és a magyar felekezeti iskolákat nem kezelik egyenlő mértékkel. A magyar ál lemnek annakidején e felekezetek részéről szerződésekkel át­adott iskolákét elvették. Elérkezett az ideje, hogy ország-világ elé tárják e nemzetközi szerződések ilyen megsértését. Több felszólalás után Miller József, a Magyar Párt par­lamenti csoportjának titkára számolt be a csoport munkájáról. Rámu­tatott arra, hogy a magyar parlamenti csoport fáradozásának sikerült a magyarságra nézve káros több törvényjavaslatot megváltoztatni. Munkánkat - mondotta - rendkívüli feszült légkörben kellett végezni. A sajtóban rendszer izgatás folyt ellenünk. <4z"egyik lap például Szent Bertalan éjszakát helyezett kilátásba és ebben a cikkben a román ügyészség nem talált kivetni valót. Amikor felkerestük a rendőrfőnökséget és közöltük, hogy magyar vidékeken nem engedik meg még a vallásos gyűléseket sem, megnyug­tató választ adtak, de az alsóbb hatóságok továbbra sem engedélyezik a magyarság tisztán vallásos gyűléseit sem. Az állampolgársági kérdések m is rendezetlenek. A magyarság szervezkedése elé mindenfele gátakat állítanak, mig a többi pártok szabadon fejthetik ki tevékenységüket. A nyelvvizsgákba könyörtelen adóbehajtások ellen ismételten tiltakozott a magyar parlamenti csoport és T&tarescu miniszterelnök meg is ígérte a jogorvoslást. Sajnos semmi sem történt. Amikor a parlamentben tártuk fel őszinte panaszainkat, valósággal ledorongoltak minket. fillér József nagy tetszéssel fogadott beszéde után, Jakabffy Elemér dr. a kisebb segi sza kosztály munkájáról tesz előter­jesztést, majd Paál Árpád a közművelődési szakosztály határozati javas­latát terjesztette elő. A határozati javaslat az iskolaügy tekinteté­ben a népi önrendelkezés megvalósítását sürgeti. Ennek a követelménynek jogosságát különösen megerősíti a népkisebbségi szerződés 11. szakasza, amely a székely közületek iskolai önkormányzatát kötelezően is előírja. Megállapitja a határozati javaslat, hgy az úgynevezett magyar­nyelvű állami iskolákról kiadott hivatalos román statisztika nem fe]el meg a való helyzetnek, mert a hivatalosan kimutatott 145 ilyen intézményből a valóságban csak 44 míiküdik és igy közel százezer növendék­ből tényleg csak 4527 kap magyarnyelvű oktatást. Ezután dr. Gyárfás Ei.eéér szenátor, a közgazdasági szak­osztály munkáját ismertette többek között a következőket mondotta: /Folytatása következik/

Next

/
Thumbnails
Contents