Napi Hírek, 1937. szeptember/1
1937-09-06 [0401]
A kultur-eaiztonomiára törvényes igénnyel biró székelységről vérvizsgálattal, névvizsgalattal,erőszakos uton be akarják bizonyi%t ni , hogy nem is létezett, hogy voltaképen román eredtü, tehát térjen vissza oda még hitében is. Ilyen gondolatmenet mellett ne csodálkozzunk, hogy a Székelyföldön nem a székelyek autonómiáját látjuk, hanem a román kultúrát terjesztik és támogatják a székelyek pénzen. - A román fajn.k, mint uralkodó fajnak felsőbbségét a_ szolgasors;, kárhoztatott magyar kisebbség felett a kormány egyik tagja nyíltan hirdette. N. m meglepő ezek^-után, hogy kormányintézkedéseknek nem is burkolt, de bevallott célja a kisebbségeknek a közalkalmazottak közül való kiküszöbölése. De ezenkívül mar a magánalkalmazottak, sőt a kenyerüket kezük munkájával kereső magyarok életlehetőségét is el akarják venni és ily módon mesterségesen erőszakkal beavatkoznak az erdélyi népfajok egymás mellett folyó mindennapi életébe, gazdasági és társadalmi tagozódáséba. Valóban elmondhatjuk, hogy az állítólagos ezeréves magyar elnyomásról meg csak nem is hallottunk olyan vádakat említeni, mint arailyen tények az utolsó néhány év alatt szemünk előtt történnek. - Nem • . válhat az állam javára, hogy a Jelenlegi iskoláztatási rendszer csőd ja a • i tudatlanságot és müveletlenseget terjeszti, s hogy az állam polgárai tekintélyes részének^ mesterséges gazdasági lerontása a legjobb tényésztalaja mindannak, ami csak ártalmára lehet az egyháznak, a társadalmi rendnek s így magának az államnak is. A nemzeti kisebbségek ellen szabadiára eresztett féktelen izgatás nem áll meg ama határnál, ahol azt annak fel idézői kívánják. A fellépő és elhatalmasodó anarchia veszélyezteti a törvény uralmát általában. - Hiába hangoztatjuk, hogy beket akarunk az ittlökó, románsággal. A válasz olyan, hogy senki, akiből a faji önérzet utolsó szikrája ki nem veszett azt megnyugvással el nem fogadhatja. - Mint őslakói e földnek követeljük, hogy valódi, tényleges jogegyenlőséget élvezzünk az államban, tehát legelsősorban a megélhetőség lehetőségének biztosítása terén. Azt is megkövetelhetjük, hogy nemzeti műveltségünk, anyanyelvünk ne semmisitessék meg, ne kényszerüljön a katakombák sötét mélységébe vonulni. I w ényt tartunk arra, hogy a földön bárhol lakó .^agyarok által alkotott kulturegységnek szamunkat megillető részeséi legyünk. Nemzeti szövetségünk, amelyet Magyar Pártnak nevezünk, alkotja egyetlen védelmi szervezetünket, amely mint ilyen igényt tart arra,hogy minden magyar ember és minden magyar intézmény fegyelmezetten álljon a küzdők sorába. - Megtanulhattuk már, hogy csak a saját erőinkben bizhatunk. Ne engedjük a vallási türelmetlenség, a társadalmi osztályharc mérgével, vagy üegen jelszavakkal sorainkat gyengíteni és megbontani. Bár* mily nehezen hordozzuk is súlyos terhünket, még a már-már roskadozók is gondoljanak arra, hogy egy emberélet tartama a nemzetek életében csak elmúló epizód. Tőlünk nemzetünk történelmi feladatok teljesítését várja és követeli. Vessük magunkat mindnyájan, alá Istenben bízó hittel és ebből merített kitartással ez áldozatnak. Szűnni n^m akaró lelkes taps .. - ' - h^vngzott fel, mikor Bethlen György gróf beszédét befejezte." /Folyt tás következik/ » m 3 0^-