Napi Hírek, 1937. szeptember/1
1937-09-04 [0401]
o Kö/Y Seps iszentgyörgy. szeptember 4. í^ész Erdélyben i£en nagy érdeklődés előzte meg az országos Mcgye.r Part szombaton kezdődő seps iszentgyörgyi nagygyűlését. A nagygyűlés társadalmi különbség nélkül megmozgatta Erdély egész magyarságát. Mér pénteken megkezdődött az érdeklődők tömeges érkezése Bethlen György gróf, az Országos Magyar Párt elnöke. Seps-fiszentgyörgyre utaztában Kolozsváron megszakította útját és Árkosra utazott izentkereszty Béla báré kastélyába. A kastély parkjában a megyei tagozat elnöki tanácsa üdvözölte. Bethlen grdf az üdvözlésre a következőtben válaszolt. - Ez e találkozó, amelyet Sepsiszentgyörgyön tartunk cáfolat lesz azokra az állításokra, amelyek kétségbe vonják a székelység magyar voltát. £z a találkozó gyarapodást fog jelenteni szellemiekben és öntudatban is a • jobb jövő kiváváse érdekében Ezután Bethlen György gróf kilépett a kastély erkélyére s a kastély előtt egybegyűlt magyarokhoz a következő besaádet intézte: - Meg fogjuk mutatni egységes erőnk&t és ez segiteni fog bennünket jobb sorsunk kialakításában. Nem is mint párt jöttünk ide, hanem eljöttünk azok, akik meg magyarok akarunk maradni, hogy elmondjuk: az állam törvényeinek tiszteletbentartása mellett élni akarunk. A faji érzést senkisem irthatja ki belőlünk és nem vehetik rossznéven, ha ezt megtartjuk. Szabadon akarjuk látogatni iskoláinkat és templomainkat. Rágalom az, hogy fel: akarjuk borítani a rendet. Csak élni akarunk. Aki megalkuszik es hitvány lesz nem méltó a székely névre. Az egybegyűltek szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták a pártelnök szavait. Pénteken az Országos Magyar Párt c szakosztályai tartottak ülést. A közművelődési szakosztály ülésén dr. Paál Árpád szakosztályi elnök rámutatott arra, hogy bizonyos l-atalmi indulások hol nyíltan, hol lappangva, de valami állandó rendszerességgel igyekeznek megbénítani a magyarság népi életének lelki alkatát.A magyarságnak, amelynek magának kell gondoskodnia kultúrája, templomai, iskolái fenntartásáról valóságos életszükséglet az egyházi, iskolai önkormányzat. A kulturális szabadságot nemcsak egyéni jogként, hanem népegységi jogként kell megvalósítani. Ezután Pál Gábor dr. tartott előadást, amelyben ismertetne az erdélyi magyar iskolák szomorú helyzetét. A magyar iskolák hely:; e te - mondotta - egyre sulyosbbodott s t ma már az a helyzet, hogy Csikmegyében egyetlen magyar tagozatú állami elemi iskola sem működik. Ehelyett a magyarság . epiti azokat az állami iskolákat is, amelyekben a magyar nyelvtanítás egyáltalában nem kap helyet. Az állam tehát nem teljesiti azt a kötelességét, amelyet a kisebbségi egyezményben vállalt. A szakosztály ezután elfogadta dr. Willer József képviseiő határozati javaslatát, amelynek értelmében a romániai magyar kisebbség nem mondhat le a magyar iskolákról, mert a magyar iskola a magyarság legelemibb életszükséglete. /Folytatása következik/
