Napi Hírek, 1937. augusztus/2

1937-08-17 [0400]

0 Szj/özj § Az alábbiakban rendelkezésére bocsátjuk a t. Szerkesztőségeknek Breky Károlynak az Országos Alföldi Bizottság szolnoki ülésén tartandó felolvasását: Az alföldi gazdát elsősorban az érdekli, hogy az esöhiányt hogyan tudja buza és takarmány termelésében pótolni ós milyen haszna mutatkozik, mikor öntözéssel többet termel. Bár e kérdés most rendkivül időszerű, mégsem kivan részletesen foglalkozni ezzel, mert a vándortanítók és kísérleti telepek fogiák az fadatokat az alföldi gazdákénak bemutatni. Ehelyett azokat a közgazdasági elveket ismerteti, hogy hogyan lehet az angol kapitilisták által kidolgozott és kitűnően bevált finanszírozó rendszert az Alföldön úlkalm-zni ós milven produktumokkal fizetheti mag a magyar gazda a külföldi hitelezőknek a törlesztési hányadot és a tőkekamatokat a legkönnyebben és legbiztosabban. PtcX^vrvví^Kra-í/ H-iSonlóV.épen hivatkozik a magyar cukorgyárak történetére. A XIX. század közepón egyetlen magyar gazda sem termelt cukorrépát, addig mig nem épült meg az első cukorgy r Magyarországon. A cukorgyárosoK rövid néhány évtized alatt százötvenezer holdig aaelték fel a gazdák róp-t eme ló sót, viszont a gazdák annyiramegkedvelték a cukor répát emelést, hogy törvénnyel kellett szabályozni azt, hogy ki te melhet répát. Hasonló elvek szerint kell megszervezni az Alföld nagyarányú öntözését Í3. Előre ki kell épiteni azt a modern mezőgazdasági/ipari hálózatot ós exportkereskedelmi szervezetet, amely a gazdáktol biztosan átveszi a külföldi piacok igényeinek megfelelő árucikkeket. Akkor az Alföld öntözése rohamléptekben fog felfejlődni. Megemlíti Ereky, hogy az esős országokban keresik a ntffényes vidékeken termelt zöldséget, mert abban sok a vitamin ós a gyóryhatásu anorganikus táplálék. Az esős országok orvosyrpf esszoraival val<5 megy egyezés alapján kell a zöldségtermelést ő konzerválást megszer* vezni, ha sikert akarunk elérni. Kitűnő gyümölcstermelésünk nemzetkőzi értékesítésével nem lesz sok gondunk, mert amíg a nyugat euró ai országok importja óvenkint meghaladja a 2000 millió pengőt, addig a mi gyümölcsexportonkpcs£lc 15 millió pengő. Az Alfölden a gyümölcstermelés fokozása tehát attól függ. hegy a külkereskedelmi organizációnk milyen sikerrel tud dolgozni.f jdeffl&c. Ha az ülföldön százezer holdakon akarunk rövid néhány évtized alatt öntözni, akkor olyan fehérjedus erőtakarmányt kell gyártanunk, amelynek az alapanyaga az öntözött réti fü és^lucerna. "Fcüérjében az egész világon hiány van és a fehérjedus takarmányokban olyan nagy a kereslet, hogy minden állam vámmentesen engedi be azt és nincs az a mennyiség, amit jóminosógü fehérjedus erő takarmányból, el ne lehetne helyezni. Végül megenftti a felolvasó, hogy az Alföldet be kell szer vezni a cellulóza-produkciósa is, mert az erdők nem birják a calluióza-gyártás iramát ós lassanként a gyárak olyan évelő növényekből fogják előállítani a cellulózát, amelyeket öntözéssel nagy mennyiségben lehet termelni. A gondola tközvetités nyersanyagára; a cellulózára és a papirosra évről-évre nagyolt) mennyiségben van szükség, s miután ma 6000 úállió aranypengő értékű cellulózát állittt&k elő évenként, biztos az, hogy a cellulózatermelés méretei újból megduplázódnak és a' kor az erduvidékek után az öntözött alföldi tájak lesznek a cellulózagyárak nyersanyag-forrásai. Az angolok es egyéb gyarmatosító államok évenként több százezer hektár öntözött területet vesznek müvelés alá és a finanszírozás alapelve mindig az, hogy a gazda olyan nyersanyagot„termeljen, amelyikre a világpiacon szükség van és amelyiket a finanszírozó vállalatok elfogadnak fizetési aszközkópea. Ezzel a móaszérrel kell megindítani az Alföld nagyarányú öntözését is, hogy a magyar földműves lakosság az organikus nyersanyagok termelése révén belephessen a világ leggazdagabb népei sorába. /MTI/