Napi Hírek, 1937. június/2

1937-06-19 [0396]

oL Wa London, június /Magyar. Távirati Iroda/ Sir James'Barri e, a hires angol regény és színműíró 1860. május 9,-én Skóciában a Porfar megyei Kirriemuir városkában született. G-yermekkorának egyik legkorábbi benyomása Dávid nevü bátyjának korai halála volt. A kis James esténként gyermekies szinészmókáfcat rögtönzött, hogy bánkódó édesanyját és kilenc testvérkéjét felviditsa és egy papírlapon rovásokkal jegyzett fel minden mosolyt, melyet kesergő édesanyja arcára sikerült varázsolnia. Olvasni'Robinson Crusoe és az Ezeregyéjszaka köloeönkönyvtár-példányain tanult. Kedvence' lett a kirriemuin elemi iskolának, mert órákhosszat gyönyörködtette tanulótársalt mulatságos "' meséivel, A dumfriosi középiskolában megalapította a drámai önképzőkört, hol tizenkét éves korában előadta a "Bandolcro, a bandita" cimü regényes rémdrámáját *és néhány év múlva megalapította az iskola "The Clown" cimü folyóiratát, melybe folytatásos humoreszkeket irt. 1929-ben a "Clown" négy példányát ötszáztiz fontért vették meg egy árverésen. Tanulmányait később az edinburghi egyetemen folytatta, ahol egy háromkötetes regényt irt, A regény névtelenül beküldött kéziratáért egy"kiadó száz fontot igért. de az ifjú iró sértődötten visszautasította, mert az elfogadó levei "tehetséges ifjú irónő"-nek nevezte. Csakhamar az újságírás kezdte vonzani és a tudori fok elnyerése után 1883-ban a "Notlinghan Journalhoz szerződött vezércikkírónak. Szabad óráiban szülővárosa nápiclctéről vázlatokat irogatott;• ezokot London egyik legelőkelőbb lapja,a St.JancS" G-azctte sürün közölte. Néhány hasonló bátorítás után az ifjú író Londonba költözött. A fővárosban súlyos küzdelmek vártak a szívós skót'ifjúra, ki az első londoni évben csak két pennyt mórt költeni egy ebédre. Azon- * ban 1886-ban megjelent első nagyobb regénye,a "Better Dchd" ismertté tet te nevét az irodalmi világban. A következő évben a "A Window in Trums", " szülővárosának légkörét megörökítő mesterműve felkeltette Róbert Louis Steyenson bámulatát, ki igy üdvözölte az ifjú írót; "Az én tollamból non sugárzik olyan alkonyati varázs, mint az Önéből. En talán tehetséges művész vagyok", de Ön'lángész", 1890-ben jelent meg egyik leghíresebb müve "kly Lady Ni co ti ne". Néhány évvel később Barric megengedte egy dohánygyárosnak, hogy árulja el milyen dohány ihlette'őt e müvének megírására;"az illető gyárát, melyet háromezer fontért vett, néhány év nulva százezer fontért adta el. Ettől fogva egymást érték Barric legsikeresebb müvei," köztük leghosszabb regénye "The littlc Ministor"'/1891/ melynek dramatizált alakját 1897-ben mutatták be New lor^-ban, Egymásután háromszáz-" szor adták es 375,000 dollárt jövedelmezett* Barric okkor végleg a szín-" padnak szentelte munkásságát. 1895-től fogva egymást értek színműírói sikerei , molyok csúcspontját igazi halhatatlan színmüve "Pctcr Pan" a felnőni non .akaró gyermek bájos története, jelentette, az egyetlen angol színdarab, melynek szobrox állítottak /a londoni Kensington kórtben/, Huszonegy év aiatt több mint ötvenezer fontot jövedelmezett a szerzőnek. 1^29-ben Barric a "Péter Pan" összes szerzői jogi jövedelmeit egy londoni gyermekkórházra ruházta. 'élete utolsó évtizedeit a dicsőség és köztisztelet sugarai aranyozták be, de Barric kedves meleg skót humorával hárította mindig cl' magától az "irodalmi oroszlán" szerepét. Az utóbbi időkben köszvény miatt nem használhatta jobbkezét és balkezevei irta hatvanezer szavas önolet-" rajzát, melyből csak husz példányt nyomatott legbizalmasabb barátai számára. A sors szeszélyéből első színpadi kudarcát épen utolsó darabja "A Dávid fiu" hozta, melyet az iró legjobb alkotásának tartott és moly a páratlanul fényes előadás ellenére rövidesen lckori.lt a színpadról.