Napi Hírek, 1937. június/2

1937-06-19 [0396]

Gu/Vi § A Magyar Távirati Iroda jelenti:-* A képviselőház társadalompolitikai, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottsága szombaton délelutt Kenéz Béla és Reményi Schneller Lajos elnöklésévei a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvény javaslatot tárgyaltaA kormány részéről Bornemisza Géza a kereskedelem- es közlekedésügyi minisztérium vezetésé? el megbízott iparügyi miniszter és Hál la iiurél kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumi államtitkár volt jelen az ülésen. Vitéz Pintér József előadó részletesen ismertette a javaslatot, rámutatva,arra^ hogy jogi okok mellett különösen - társadalompolitikai szempontok tettek sürgőssé a javaslat benyújtását. A gazdasági válság és a technikai felkészültség nagymértékben növelte a munkanélküliséget. Kiemelte a javaslat egészségügyi és családvédelmi vonatkozásait, Müller u Antal, a vita első szónoka, rámutatott arra, hogy rég óhajtott követelést valósit meg a javaslat Az erősebb fél nem uzsorázhatja ki a gyengébbet. Szerinte tovább kellett volna menni a munkaidő megállapítása kérdésében, mint a iavaslat teszi, s ezért javasolja, hogy munkásoknál heti 44 ára, tisztviselőknél pedig heti 40 ora legyen a maximális munkaidő. Az ifjúság elhelyezését es a' munkanélküliség csökkentését csak rövidebb munkaidővel tudjuk biztosit ani. Tauffer Gábor rámutatott arra^ hogy a munkavállalók érdekvédelme terén az első lépést^a Friedrich-iéle 1920-as rendelet tette meg, amely a felmondási időt szabályozta. Most vigyázni kell a minimális munkaidő megállapításánál a munkaidőn belül a munka intenzitására,különösei az egészségügyi szolgálat terén. Nem számitható be a'normális valóságos munkaidőbe'egyenlő mertékkel az inspekciós készenlét, amely csökkent' tel]esitmény. Propper Sándor szerint a javaslat helyes motívumok mellett keveset nyújt, alig valamivel többet, mint az'1935 évi minisztériumi rendelet. A javaslat szabályozza a munkaidőt, a bérmegállapítást, a fizetéses szabadságot, hiányzik azonban belőle a munkanélküliség esetére szóló biztosítás'és a családi bér kérdését. Kifogásolta, hogy a javaslat kerettörvény. Szociálpolitikai és munkaügyi kódex megalkotása felelt volna meg a mai kor követelményeinek. Pontosnak tartotta volna, hoc a mezőgazdasági, ipari üzemeket ne/nyették volna ki az • iparforgalmi népességről szóló rendelkezések alól. A törvény'szankciói elégtelenek. Vitéz Várady László rámutatott arra, hogy a törvény intézkedései helyesek. A törvényt azonban tovább kell fejleszteni, egyrészt a kamara felállításával, másrészt a nyugdijkórpótlék és családi Dér rendezésével. A javaslat intézkedéseinek hatálya alól ki kell V enni közegészségügyi szempontból az ormosokat és a gyógyszerészeket, különös tekintettel a vidékre. A szabadság kérdését a szolgálati idő tartama szerint kell rendezni. Kertész Miklós szerint csupán kezdő lépés az, ami a javaslatban foglaltatik. Rámutatott arra, hogy a Garami-féle 1918-as rendelet kodifikálta először az alkalmazotti felmondási időt és végkielégítést, meg pedig a szolgálati idővel arányban. Az 1920-as PnedrichHeinrich-fele rendelet ezt némi módosítással átvette, azóta azonban az alkalmazottak érdekében egyetlen lépés sem történt. Szociálpolitikai tekintetben a környező államokban tettek bizonyos intézkedéseket a magánalkalmazott i kar érdekében. Foglalkozott az alkalmazotti kamara és a nyugdiipátlék kérdésével, A kamara csak szabad demokratikus akaratmegnyilvánulás alapján épülhet fel, a nyugdi jpót lék-kérdéssel kapcsolatban pedig szükség van a szociális Biztosító intézetek kiépítésére.