Napi Hírek, 1937. május/2

1937-05-21 [0394]

Y Yc/Vc/Vi Tokió, május 21. Az Isteni Szél budapesti idő szerint félötkor megérkezett Oszakába. Óriási tömeg várta a diadalmas londoni utjukrcl visszatérő japán repülőket, akiket tomboló ünneplésben irészcsit: tt. Az Isteni Szél rövid pihenő után továbbrepült Tokióba. • -íj ".'! . u/Yi/7'i L o n d o n, május 21. Londonban nagy feltűnést keltett az a hir, hogy a szovjet állítólagos kémkedés miatt kivégeztetett negyvennégy embert. A Daily Tclegrcph hangsúlyozza, hogy 1934 decembere óta nem fordultak elő e. szovjetunió területén ilyen tömeges kivégzések. A Morning Fost sz.rint c kivégzések Sztálin beteges félelmére \az,othctők vissze, Ugy látszik, igen siralmasak az állapotok a szovjetunió területén - irja a Daily Herald - ha huez évvel az uralomra jut.Is után még mindig hemzsegnek a közhivatalok az árulóktól./í.TTT/ 0 Ch Vi/Vi Genf, május 21. , A Courrier de Geneve hosszú cikket közölt ;

'A Romániában élő magyarok szomorú sorsáról". Amig a román politikában - mondta a cikk - nagy az egyenetlenség, minden román mindjárt egy követ fuj, mihelyt a romániai kisebbségek elnyomásáról van szó. A kisebbségek elnyomására, megsemmisítésére, elnemzetlenesitésére iránjuLő román politika tarthatatlanná tette a magyar kisebbség helyzetét. 1 Pedig Románia a nagyhatalmakkal kötött szerződésében kötelezte magát arra, hegy a kisebbségek "szabadságát és jogegyenlőségét" biztositani fogja. Ennek a kötelczctts_.

t-:/nck az elvállalása ellenében kapta meg az állam, hatalmat kétmilliónyi magyar felett oly kiterjedésű területen, amely jóval nagyobb a magyaroknak meghagoott területnél* A cikk azután egyenként isme-téti a . romániai alkotmánytörvény azon szakaszait, amelyek a nemzeti kisebbségek jogait eapiröson biztosi tják s amelyek lényege az, hogy Románia nem ismer nyelvi, vallási, faji megkülönböztetést és minden román állampolgár jogegyenlőséget élvez. A kisebbségek jogai egyébként a nemzetek szövetségének oltalma alá vannak helyezve. Ezekkel az ünnepics kijelentésekkel szemben - folytatja a lap - a valóság sajnos egészen más képet mutat. A román politika a magyar kisebbségek élete ellen tör. Az ősi magyar helységnevek használata bármely formában tilos. Az Univcrsul "vakmerőség"-nek minősiti a magy.ároknak, emiatt emelt panaszait. Ea a községi tanácsülésen magyar szó hangzik fel, nyomban felfüggesztik az ülést, a Tara-Noastra oimü újság egy olyan törvény meghozatalát sürgeti, amely tiltsa el a magyar nyelv használatát s mind a köz-, mind a magánélet minden vonatkozásaiban a román nyelvet tegye kötelezővé. A teljesen magyarnyelvű Nagyváradon tilos a magyar szó. A vasúti alkalmazottaknak, ha tudnak is magyarul, nem szabad magyar nye ven válaszolniuk. A posta nem továbbitja a magyar cinzésü leveleket, .-.ráfion megtiltották a magyar nyelven való köszöntést. Marosvásárhelyt a városi tanács tagjait nem választok meg, nehogy kizárólagosan magyarok keriilien^k bele a tanácsba. A várost kinevezett tanácstagok igazgatják, akik egytől-egyig románok, A katolikus iskolák legtübbjét bezárták. A premontrei rend jaVait elkoboztak. . . , ... .... &. cikk igy végződik: Felmerhetjuk-e a ket mil-ionyi erdélyi magyarság szenvedését, amely minden reményét a nemzetek szövetségébe helyezte akkor, amikor olyan állam fennhatósága alá helyezték, amelylycl soha semmiféle közösségben nem /olt. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K S7p]tnin