Napi Hírek, 1937. április/2

1937-04-22 [0392]

o- Ta/Dn A Magyar Távi rati Iroda jelenti: A képviselőház pénzügyi 'bizottsága ma délelőtt tiz éra­kor Bud János elnöklésével ülést tartott. A kormány rézéről Fabinyi Tiha­mér pénzügyminiszter, Jakabb Oszkárállamtitkár volt jelen a bizotts^ ülé­sén. A bizottság először az egyes közmunkák költségeinek fe­dezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Zsindely Ferenc előadó rámutatott arra, hogy a pénzügy miniszter az évről-évre ismátlőd5 ujabb szokásnak megfelelően'az idén is iavaslatot nyújtott be egyes közmunkák költségeinek fedezésé361, ezt azon­ban az idén nem hitelmüvelet utján, hanem túlnyomórészt az államkincstár készpénzfeleslegéből kiv ánj a fedezni. Összesen 46 milliós befektetésről van sző, amiből 13 millió útépítésre, 5 millió az Alföld öntözésére, 10.7 millió államvasút i beruházásokra, a többi egyéb szükséges és hasznos be­ruházásokra jut. fíber Antal elfogadja a javaslatot, de kifogásolja, hogy a közmunkaorogramm kidolgozásánál a k'örmény a ké zmüvesip arosságot figyelmen kiv ül hagyta* Az egész tervezetben nem lehet felfedezni olyan munkaalkal­mat, amely az egymillió embert eltartó'és rettenetes nyomorral küzköd ó kis­iparosságnak nyújtana* foglalkoztatást. Nem lehet tovább Ígéretekkel és csakis jóakaratra valló részletintézkedésekkel a ki siparossággnyugalmát fenntartani, effektív gazdasági alátámasztására van szükség. libben a ter­vezetben útépítési és nagy magasépítő vállalatok foglalkoztatásáról törté­nik gondoskodás, de a kisipar teljesen el van hanyagolva. Inditványt ter­jeszt be. ame ly ' szer int a 40 milliós közmunkából legalább 5 milliót a kéz­műiparnak ke 11 biztositsni. Krúdy Ferenc örömmel üdvözli a beruházási javaslatot, mert az élet-színvonalában alászállott falusi munkásság széles töngát. foként az ország elemi csapásokkal sújtott keleti részein juttatja számot­tevő és sürgős munkaalkalmakhoz és ugyanakkor olyan gazdasági befektetése­ket hoz, amelyekből a mezőgazdasági termeléstés általában a gazdasági életet hatályosabb é's min&nkébb szaporodó munkaszükségietek irányába terelik. Egy­ben kérte, hogy a kormány/ a fogyasztási válság megszüntetésének alap felte­tel ét jelentő árharmóniát minél erélyesebb beavatkozásokkal állítsa hely­re, mert a mezőgazdasági árszínvonal egy negyedével alacsonyabb a békebeli­nél, az inari áf ped ig egyötödével magasabba A vasúti taríhfá alig fér bele a termés árába, a"munkabér pedig a legtöbb vidéken lényegesen alatta marad a békebeli színvonalnak. Ennek a helyzetnek'a fenntartása az életszínvonal még további leszállásának a veszélyével jár. Gazdasági felemelkedésünk legsürgősebb eszköze ma az ipari árszínvonal leszállítása, hogy kiszéle­sedhessek a fogyasztás emelkedésével az ipari termelés s a lényegesen meg­szaporodott ipari munkásságban a mezőgazdaság szervezőképes fogyasztópiac­hoz jusson. Knob Sándornak az a meggyőződése, hogy nagyobbszabasu^ beruházási tervet helyesen csak belföldi kölcsönkeretekben lehet megvaló­sítani; szerinte azonban ilyen belföldi kölcsön kiírásának ez idő szerint nincsenek még meg a gazdasági feliételei, főképen'azért, mert a mezőgazda­ság a válság után még csak most kezd talpraállani. Ilyen körülmények kö­zött helyes, hogy a kormány a pénztári keszletek terhére finanszírozza a tervezett beruházásokat* amit indokolttá tesz a meglevő szociális feszült­ség levezetéséhez fűződő nagy politikai érdek is. Meggyőz őd és e szerint ezek a Beruházások - ha nem is közvet le nál, de közvetve - a kisipar helyzetének javulásához is nagyban hozzá fognak járulni. • ' /Folyt, kov./

Next

/
Thumbnails
Contents