Napi Hírek, 1937. április/2
1937-04-20 [0392]
Ba Tó/Y . Róma, április 20. /Magvar Távirati Iroda/ Az olasz lapok egyre nagyoBb érdeklődéssel foglalkoznak Mussolini és Schuschnigg kancellár velencei találkozójával. Virginio Gayda főszerkesztő a Giornale d'Itália mai vezércikkében hangoztatja, hogy ez a látogatás éppen a kellő időben történik, hogy eloszlassa mindazokat a zavaros próbálkozásokat, ame- ' lyek az olasz-osztrák barátság körül ujabban ismét megnyilatkoztak. Ezek a próbálkozások főleg négy pont körül mozogtakÍ 1/ A július 11.-i német-osztrák megegyezés, német-olasz megállapodás, 3/ Olaszország határozott állásfoglalása a restaurációs kérdésben, 4/ az olaszjugoszláv megegyezések, amelyekben a külföldi sajtó egyjrésze Olaszország politikájának irányváltozását akarta felfedezni. A próbálkozások célja végeredményben az volt, hogy azzal az indokolással,hogy Olaszország érdeklődése elfordult a Duna-medencéről, Ausztriát uj kalandos utakra vezesse. .Ezeket a zavaros mestérte dés eket most a tények maguk fogják megcáfolni* Megcáfolják mindenekelőtt azt, hogy Olaszország mar nem érdeklődnék annyira a középeurópai kérdések iránt, mert a valóság az, hogy az olasz birodalmi politika egyre nagyobb térben mozog és Olaszország érdeklődése a Duna-medence iránt változatlan. Szemben azokkal a merev tervekkel, amelyeket fáris és Prága javasol a dunai helyzet étcsoportositására, Olaszország sokkal hajlékonyabb, • reálisabb és igazságosabb rendszert ajánl, amelynek alapelve az, hogy semmiféle dunai rendezés nem lehetséges Olaszország és Németország nélkül. A másik elve ennek a rendezésnek az, hogy a különféle érdekeket össze kell egyeztetni, különös tekintettel azoknak az államoknak érdekeire, amelyek nélkülözéseket szenvednek. Ennek a politikának kiinduló pontja a római jegyzőkönyvekben van lefektetve, majd folytatódott ez a politika a július ll.-i megállapodásokon keresztül a legutóbbi belgrádi megállapodásokban, amelyek Jugoszlávia számára lehetősedet nyújtanak arra, hogy részwehessen abban a harmonikus együttműködésben ( amelyet a római jegyzőkönyvek rendszere teremtett. Végül a Giornale d*Itália cikke megállapítja, hogy Olaszország^ Ausztria és Németország között semmiféle viszály nem lehetséges és Ausztria természetszerűleg megmarad a Róma-Berlin tengelyen. A Stampa hosszú bécsi tudósítást közöl Italo Zingarelli tollából, aki biztosra Veszi, hogy Schuschnigg kancellár Velenceben beszámol Mussolininak az osztrák-német megegyezés gyakorlati eredményeiről, amelyeknek Olaszország szempontjából is nagy fontosságuk von. Ausztria és a kisantant kapcsolataival foglalkozva Zingarelli meg állapi tje, hogy Románia és Jugoszlávia nem hajlandó elfogadni Benes terveit és ezért nem valószínű, hogy Schuschnigg kancellár a Csehországgal való közeledés következtében hajlandó lehne olyan rendszerben resztvenni, amelynek éle Németország ellen irányulna. A frazzetta deli Popolo szerint a velencei találkozástól nem szabad szenzációs újdonságokat várni. Ausztria minden nagy kérdése többe kevésbbé megoldódott. Az első ilyen nagy kérdés volt a gazdasági és pénzügyi probléma, amit a római jegyzőkönyveki majd: . pedig a kisantanthoz es Németországhoz való gazdasági közeledés nozott közelebb a megoldáshoz. A második nagy probléma az Anschluss volt, amely az osztrák német.megegyezéssel lekerült a napirendről. Ami a restauráció kérdését "'Heti, határozottan megállanitható, hogy ez ma nem időszerű. Az osztrák restaurációt az utóbbi hetekben egyetlen állam asrarta gyorsan nyélbe ü J ni - a népfronti Franciaország, de ez sem annyira "hagyományos" monarchikus érzelmei m latt, hanem inkább:-., a sért. hogy rontsa a' jóviszonyt Németország és Olaszország között ás megállnitsa Jugoszláviát az Olaszországgal vaL' közeledés utián.-
