Napi Hírek, 1937. április/2
1937-04-20 [0392]
o- Ha/K. fk pénzügyi bizottság ülésének (^.folytatása./ Krüger Aladár utal arra a súlyos helyzetre x amelybe Csonka^gyarország a trianoni hatá-ok folytán vízrajzi szempontból jutott, hnnek folyemányaköát koll évek éta a költségvetésbe jelentékeny összeget beállítani olyan határmenti árvízvédelem céljából, amelyet az tesz szükségessé, hogy egyes szomszédainknál az árvédelem lezüllött és a vizek szabadon özönlöttek át a trianoni határon. Felveti a gondolatot, nem lehetne-e özekkel a haíármenti árvédelmi munkálatokkal kapcsolatban víztárolókat létesíteni, amelyok vizo az Alföldön a nyári száraz időszakban öntözési lehetőségekre használható volna. Ezeket a víztárolókat kapcsolatba lehetne hozni az egyéb alföldi csatornázási és öltözési munkálatokkal. Az Alföld öntözésének kiegészítése a fásítás, amellyel kapcsolatban egyes vidékeken rá kellene nevelni a lakosságot a fák szeretetére. n alászatunkat oda kellene fejleszteni, hogy a hal népélelmezési cikk legyen; ettől még nagyon távol vagyunk, amire bizonyság az, hogy például balatoni halat legdrágábban a Balaton mentén lehet beszerezni. Sürgeti a Balaton par teád elmének fejlesztését. Vízrajzi szempontból t igen fontos része az országnak a soroksári Duna-ág környéke, amely kiválóan alkalmas uj nyaralótelepek és ipartelepek létesítésére. Ide fog betorkollni az uj Buna-Tisza-csatoma is, amelynek megvalósítását kár volna t nagyon messze jövőre kitolni, A budapestvidéki gazdák, de egyben a fővárosi lakosság érdekében is szükségesnek tartja a székesfővárosi vámrendszerének gyökeres revízióját. A telepítési akció keretében az^Alföldön uj községek létesítése volna szükséges; ez egészségesebb telepítési módozat, mint a mmamutfalvak fejlesztése.. .. A tagosítás-, és a telepítési akcié. ibolyánként egvbekaposolva f a községtelepitást is lényegesen megkönnyíthetik A földbírtokrendezéV alkalmával létesített ' kis haszonbériekeket földbérleteket földbérlő szövetkezetekben kellene tömöríteni. Ernszt Sándor a földmivelésil kormány földmivelésügvi politikájában Darányi Ignác nagy hagyományait látja érvényesülni. Az újságok sokszor u^v állítják be f-lszólalásait, mintha nagyon keményen bírálna a földmivelés Ugvet érintő aktuális kérdjse^ket s mintha a miniszterelnök szin + én keményen'válaszolt volna. Ez nenffedi' a valóságot, mert igenis igen nagy elismeréssel kiséri figyelemmel a földmivelésügvi miniszter gesztióit. Nagvon örvend a földbírtokrendezés során beállított 2.200.000 pengenék. Megállapítja, hogy Mag var országon óriási területek vannak egy kezén, ízt nem tartja helyesnek. Minél több embert kell földhöz juttatni .Támogatja a földmivélésügyi kormányzatot minden ilyenirányú törekvésében, sot az e terén teend" lépések tekintetében ugy látja, hogy sietségre gan ok a szociális viszonyok miatt. Szóvá tetée az Alföld fásításának kérdését s megjegyezte, hogy a nagyobb öntözési munkálatokhoz az ország mai anyagi helyzete nem eleg erős-. Véleménye szerint a mai jobb gazdasági helyzet csak mintegy ket évig fog tartani s utána dekonjunktúra következik. Kívánatosnak tartana, hogy ezalatt a két esztendő alatt, amig jobb helyzetben vagyunk, az adósságok megfizetésére birnák rá az emborekét. Foglalkozott a szőlészet és borászat kérdéseivel. Kevésnek tartja azt a 32.000 pengőt, amelyet a költségvetésben a szőlőtermelés átszervezésére állítottak be. A gyömülcsfogyasztás ós a osemegeszőlo-fogvasztás meglehetősen emelkedik, úgyhogy a szőlőtermelasben át lehetne térni'a csemegeszőlő termelésére. A bajbajutott gazdák segélyezésével kapcsolatban azt a megállapítást tette, hogy nem egyes gazdákat, hanem egész területeket kellene segélyezni és igen komoly formája a segélppek az is, ha ilyen területeken azokat a szükségleti cikkeket, amelyekre a gazdáknak földművelési működéséhez.vagy szőlőműveléséhez szükségesek! olcsóbban adnák. Megemlíti a rézgálic nagy drágaságot végül szováteszi n bor eladás nehézségeit, , ' ,
