Napi Hírek, 1937. április/2
1937-04-20 [0392]
W Ha/K/Kr Berlin, április 20. /Német Távirati Iroda./ ochacht dr. birodalmi gazdasági miniszter Hitler vezér születésnapja alkalmából ma beszédet mondott, amelyben áttekintette a nemzetiszocialista épitő munkát a gazdasági élet és a valutapolitika terén. Schacht dr. többi között a következőket mondotta: - Az a gazdasági helyzet, amelyet a. vezér hatalomra jutása idején itt talált, a csődhöz hasonlitott és a munkaképes németek alig'kétharmadat tudta szegényesen foglalkoztatni. Mi megszüntettük a munkanélküliség néppusztitó csapását és majdnem valamennyi munkaképes és munkára kész néptársunkat ismét kenyérhez és bérhez segitettük. Ismét helyreállítottuk a f gazdasági vállalkozások jövedelmezőséget. Mi visszaadtuk a gazdasági ólet• nek a munka békéjét é s uj gazdasági világszemléletet honosítottunk meg, amely a gazdasági munkában elsősorban a néptársaknak teljesített szolgálatot lát es minden gazdasági intézkedést az államvezetés nagy céljaihoz idomit. Tr indezt sikerült elérni a szabad vállalkozási kezdeményezés elvi el i smerésévé 1. Az 193^-ban megkezdődött gazdasági javulás megadta a lehetőséget a hitelintézeteknek, hogy a válságos időből származó kötelezettségeiket a Birodalmi Banknál lefedezzék és ugyanebből az időből származó veszteségeiket leírják és uj jövedelmező alapot teremtsenek. A négy év előtt még teljesen pangq tőkepiac felélesztésé érdekében organikus módon sikerült a kamatlábat ésszerű mértékben csökkenteni. A tőkepiac gondos ellenőrzése lehetővé tette, hogy az újonnan meginduló tőkeképződés, amelyet elsősorban a birodalom egyre ' i óbban'előtérbe nyomuló kölcsönszükséglete, valamint a munkaszerzési alkalmak "és 1 népünk ujrafegyverzése idézett elő, hasznossá váljék. Ezen az utónmár igen tekintélyes összeget - többmilliárd márkát - sikerült konszolidálni. Lz eddig követett módszert mindenesetre még éveken keresztül be kell tartani, amig a birodalom valamennyi különkiadását véglegesen meg lehet állapítani. E különkiadások nem jelentéktelen részét az elmúlt években természetesen rövidlejáratú kölcsönökben kellett előre finanszírozni. Egész valutapolitikánknak az az alapja, hogy szilárdan tartsuk a bár- és árszínvonalat s ezzel valutánk vásárlóerejét. A nagyobb országok közül nekünk sikerült egyedül valutánk értékét fenntartani. Ezenfelül az utóbbi négy évben még jelentékeny összegeket fizettünk külföldi adósságaink törlesztésére, jóllehet a külföld 'nem egykönnyen tette ugyanezt. Ellenkezőleg a külföld'tőle telhetően meg akarta akadályozni az adósságvisszafizetést: védővámokkal és kontingensekkel, valamint a Németország ellen uszitó bojkottal. Mindez arra kényszeritett bennünket, hogy devizatörvényeinket mindinkább megszigorítsuk és mindenekelőtt külkereskedelmi politikánkat alapjában megváltoztassuk. Ennek következtében áttértünk arra a rendszerre, hogy'csak azt vásároljuk, amire feltétlenül szükségünk van és csak annyit vásárolunk, amennyit meg tudunk fizetni. Emellett túlnyomórészt azokban az országokoan vásárolunk be, amelyek hajlandók a mi fizetési módunkat elfogadni, azaz a mi áruinkat átvenni cserében az ő áruikéra Az uj külkereskedelmi politika sikere bilágosan kitűnik, ha az utóbbi évek külkereskedelmi mérlegeit tekintjük. A mostani valutazürzavárból mindaddig nem lehet kijutni, amig ésszerűen nem szabályozzák a nemzetközi eladósodás, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a nyersanyagelosztás kérdését. Llindig hajlandónak mutatkoztunk arra, hogy ilyen ésszerű szabályozáson legjobb erenk szerint közreműködjünk, de mindeddig - eltekintve a tisztén plátói beleegyezési hajlandóságtól - kevés viszonzott szerelemre talál tünk.Ilyen körülmények között továbbra is saját erőnkre vagyunk utalva.Mi levontuk ennek a felismerésnek a következményeit és felállítottuk az uj négyéves tervet, amelynek feladata lesz, hogy csökkentse a külföldi nyersanyagok terén fennálló szükséget,/ T W
