Napi Hírek, 1937. április/2
1937-04-20 [0392]
o- Gu/ün h Magyar Távirati Iroda ielenti: \ képviselőház pénzügyi bizottsága Bud János elnöklésével kedden delelőt t a pénzügyi tárca költségvetését részleteiben tárgyalta le. /^kormány részéről Fabinyi T ih a már pénzügyminiszter, továbbá Tahy László miniszterelnökségi s Jakabb Oszkár ás Thaly Zsigmond pénzügyminisztériumi államtitkárok voltak jelen. Eber Antal kérte, hogy a köz tisztviselői kölcsönök keretébe vegye fel a városi ' ti sztvi se löket is. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy rokonszenvvel viseltetik e kivánság iránt, de teljesítésének előfeltétele az volna, hogy a városok maguk gondoskodjanak bizonyos összegeknek e hitel cél iáira való rendelkezésre bocsátásról, amint ezt megtette az OTI és a MABI is. Temesváry Imre a magánmérnökök minél nagyobb mértékben való bekapcsolását kérte a községek és városok rendezésébe^ szükségesnek tartaná a külföldi honos mérnökök munkavállalásának megszorítását is. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter helyeselte ezeket az óhajokat és megemlítette, hogy a községek részletes félméréséhez szükséges állami hozzájárulás, amelyet annakidején 40.000 pengőre szállítót tak^le, most 110.000 v pengóve 1 szerepel a költsegvetésben, de ezt a jövőben még emelni kell, hogy a most megalkotott városrendezési törvény megfelelő intenzitással végrehajtható legyen. Azokat a törekvéseket, amelyek az ifjúságnak s köztük a most szóban levő mérnököknek állásbahelyezé'sére irányulnak, már kereskedelemügyi miniszter korában eredményesen farolta fel és erre törekszik a jövőben is. Sándor István az adó- és illetékhátralékok kérdését te.tte szóvá. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy azok a nagy szamok, amelyek a közvéleményben erről a kérdésrol^el vannak terjedve", erősen túlzottak. A mult év végén az egyenes adóknál t 117 millió pengő hátralék volt, ami nem több mint egy fél évi adóelőírás, vagyis nem több, hanem inkább kevesebb mint aminő künnlevőségek bármilyen, az" 6s*zehssonli tás alapjául veheiő nagyobb magi nv áll a latnál mutatkoznak. Az illetékek hátraléka 91 millió peneo, de ebből csak 41 millió pengő esedékes s mig a többi körülbelül 50 millió pengő, csupán^ elő.] egy zesbe vett illeték, amely majd csak bizonyos esemény bekövetkeztével, például a haszonélvezet me'g-szüntéve 1 fog a jövőben esedékessé válni. A tula jdönképeni illetékhátralék tehát az évi illetékbevételnek csak körülbelül 40 százaléka, ami egyáltalán nem mondható túlzottnak. Természetszerűleg még kedvezőbb a helyzet a forgalmi adóknál, ahol 18 millió, a fogyasztási adóknál, ahol 8 millió és a vámoknál, ahol 1.6 millió pengő hátra^ lék van. Egyáltalában nem helytálló tehát az a beállítás, mintha az adó-., és illeték-adminisztráció a hátralékoknak óriási holt súlyával volna megterhelve, amelyet céltalanul vonszolna maga után. t A hátralékok összege nem túlzottan hagy és azokat nem céltalanul tartják nyilván. NagV súlyt helyez arra, hog^y az adóhátralékok kérdését egyéni gondos fe lül vizsgálat'alapján szociális szempontból rendezze és ezzel is a szociális megnyugvást előmozdítsa, különösen olyan területeken, ahol súlyos elemi csapások voltak vagy ahol speciális körülmények, mint például bortermelő vidékeken, okoznak sul.yosabb nehézságeket. Ezt szolgálta az összes adók és illetékek után járó késedelmi kamatnak 9 százalékról 6 százalékra történt leszállítása, aminek fol$tán az, aki hátralékot fizet, visszamenőleg élvezi ezt a késedelmi kamatleszállítást. /Folyt. köv ./
