Napi Hírek, 1937. április/1

1937-04-12 [0391]

—: / 1 Bl/L -/Angol alsóház. Folytatás./ Lord Cranborne / élesen/: A képviselő ur,ugy látszik* mindent elhisz, amit iát és hall. Erre heves ellentmondások hangzottak az ellenzék felől és követeltél-, hogv az államtitkár vonja vissza ezt a kijelentését. Attlee őrnagy izgatottan ennyit mondétt: Hogyan van az, hogy az ilven híresztelések a kormánv cáfolata után rendesen valóknak bizonyulnak? Lord Cranborne nem felelt* L Tó/Tó/Szj London, április 12. /"Ja^ar Távirati Iroda/ Eáen külügyminiszter Liverpoolban mondott beszédében foglalkozott a spanyol polgárháborúval és hangoztatta azt a meggyőződését, hogy az uj nemzetközi ellenőrző egyezmény végewet a kölcsönös vádaskodásoknak és meg lehet majd állapítani a tényeket. Ha kitűnik a megfigyelők jel entése iből, hogy tovább tart az idegen önkéntesek,özonlésa Spanyolországba, akkor es angol kormány nagvon súlyosnak tekintetné a helyzetet, amelynek elhárítása nyilván minden békeszerető hatalom erdekében all . A benemavatkozás kérdésével foglalkozott a többi közöVt * a kisantant ér tekerte is és a kiadott hivatalos közlemény célját és hákját az angol kormány és nép melegen helyeselheti. Ez a közlemény hangoztatta, hogy § kisantant hü a Népszövetséghez és annak alapelveihez és hogy az összes európai államok megbéküiése iránti szellem hatja át. haggoztatva azonbac, hogy a békülékenység szellőzném a gye^eség iele. Ez képviseli a mi politikánkat I is - folytatta Eden . Kijelentette továbbá a kisantant, hogy élleazi a nemik zetközi ideológiai ö sszeütközéselet és re m csatlak ozik egyik ellentétes csoporthoz sem, Ugyanez a politikája Angliának is. - > - Lüindezt annak biro ny Ltására idézem v mondotta Eéien*.hogy sokan osztoznak nézeteinkben Európa más részein is, es ha bírálnak berniünket, hogy nem csatlakozunk egyik vagy másik eurónai csoporthoz sem. ez a magatartásunk nem a közömböséeg jele, hanem felelősség-dudásunk mérlegelése, Tudjuk? hogy bármely bállépésünk súlyos következményekkel járna. Semmi olyont sem' tennénk, ami növelhetné az európai fegyverkezési versenyt, vagy ami Európát ellenséges táborokra osztaná. Fegyverkezésünk csak eszköz, nem cél. Nincs őrültebb politika.mint az öncélú fegyverkezési verseny, ami általános pusztulásra veztíthet. A pédállim méretű 'fegyverkezés közepette is meg keli őriznünk józanságunkat és kerülnünk kell a felesleges kardcsörte* tésf es a kinivást. Könnyű és hatásos dolog kardot csörtetni, de sokkal nehe^oibb és népszerűtlenebb feladat azt a bírálatot kiállni, hogy gyávák vagyunk, mett nem akarjuk Európát örvénybe rántani. - Rövidlátásra vall az a bírálat is, hogy politikánk nem szabatos. A gjyorsan változé viszonyok között csak politikánk . alapelveit, nem pedig irányát fektethetjük le előre. Etaeknek az alapé Ivek hek egyike a következő: A jóvis£ony elófetétele az. hogf az országok olyan politíkábar: állapodjanak meg, amely nemcsak saját 1 0 jogaikkal, hanem mások jogaival is számit. Sz viszont csak akkor lehetséges, ha igyekszünk másokét megérteni. Mindegyik európai nemzet a maga módján igekszik problémáit megoldani és ez eredménnyel járhat; ha érvényesül a nemzetközi viszonylatban is az „élni és élni hagyni" elv. A bizalom üsszatérését nem&sak a tényleges idegen beavatkoz-s, haenm a beavatkozástól való félele mis akadályozhatja.°A nyilt és a hurkolt beavatkozás egy és ugsanaz a dolog. Ne gondoljarak a ne zetek se a pax germanicára, se a pax gallicára, se a pax italic^ra, se pedig a oax brfctannicara. Az izgiéi biztos béke nem-a n&mzeti, nap m a nemzetközi béke lehet< amelyhe z minden nemze t hozzájárul abban a tudatban, hogy ez az ő maradandó értéke. i ' ORSZÁGOS LEVÉLTÁR