Napi Hírek, 1937. április/1

1937-04-09 [0391]

oL Kr/Kr London, április 9. /Magyar Távirati Iroda./ John Hartland-Swann, angol közire", a Daily Telegraphban közölt nyílt levelében hangoztatja, hogy a népszövetség csak'akkor mozdíthatja elő a béke érdekeit - ami egészen mas dolog mint a náboru puszta megelőzése - ha valóban érvényt 3zerez az alapokmány 19, szakaszának, mely a szerződések békés módosításáról szól és mely ma írott'malaszt. Életbe vágóan fontos, hogy a népszövetség hívei megér tás.k, hogy nem lehet a jelenlegi igazságtalan európai elrendezést örök időkre áí 1 andósitani, mint ahogy azt Franciaország és Csehország kívánja. Ha ••nglia határozott javaslatokat tenne az Európában fennálló súlyos politikai, gazdasági és területi igazságtalanságok orvoslására, végre remélni leh3tne, hogy megvalósul az állandó béke, melyet mindnyájan oly sóvárogva áhitunk. o Fr/Kr § Tasnádi Nagy András kultuszállamtitkár a finn követ üdvözlő szavaira a következő beszéddel nyitotta meg a Szépművészeti Múzeumban rendezett finn grafikai kiállítást: ' - Nagyméltóságú uram! A hozzánk intézett szívélyes üdvözlő szavakért köszönetet mondok 'a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter ur nevében, aki rendkívül sajnálja, hogy a mai minisztertanács miatt nincs abban a helyzetben, hogy részt vegyen e kiállítás megnyitásán. - Nagy méltóságot! lelkes támogatói a a szépnél? s mint a művészet barátja téliesen .tisztában van, hogy milyen jelentősége van a művészetnek a nemz etek kultúrájában, á művészet a maga örök és általános értékeivel, valamint a nemzeti stilus sajátosságaival alkalmas arra, hogy kölcsönösen elősegítse az államok közötti megértést, a meglevő rokoni gondolatokat elmélyítse és a barátságot szorosabbra, fűzze. Erre a célra törekszik a mi kiállításunk is, amely uj és értékes láncszeme a finn-magyar kulturális kapcsolatoknak. ' ' - Tisztelt Hölgyeim és Uraim! - A magyar és finr, nemzet rokonsága évezredek távolában kezdődik. A két nemzet kultérkapcsolatai és képzőművészeti kapcsolatai azonban alig egy emberöltőre nyalnak vissza. A finn képzőművészet 1906-ban rendezte Budapestem első bemutatkozó kiállítását. Olyan kiállítást, mely a finn nemzeti kultúra európai jelentőségét demonstrálta. - A müveit magyar közönség nagy érdeklődéssel kisérte annakidején ezt a kiállítást és azok, akik ezt látták, élénken emlékükben tartják az ott kiállított kiváló művészeti anyagot. Nem feledjük a nagyszerű finn építészt Saarinnent, sem a nagy finn festőt Akselli Callen Kallelát. Elmondhatjuk mindkettőjükről, hogy egyes magyar művészekre ösztönzően, sőt talán irányitóan hatottak, ^nnek az első finn kiállításnak köszönjük azt is, hogy magyar állami és magángyűjteményeink finn művészek alkotásaival gazdagodtak. - De ennek a kiállításnak eredménye volt az is

? hogy hosszú időre magyar földön telepedett meg a kiváló finn szobrász Liipola Yrjő. A kiállításból eredő nagy érdeklődés következménye volt végül az, hogy 1908-ban magyar nyelven megieleht Chyuist János kitűnő munkája a finn művészetről. Azóta a finn-magyar kapcsolatok még szorosabbak lettek. A rokons-'s-hoz meleg barátság szegődött". Barátság, mely nemcsak a két nemzetet, hanem a két nemzetnek számos fiát egyénileg is'szorosan kapcsolja egymáshoz. --Fa már sokan vagyunk Magyarországon, akik jártunk a finnek szép országában. Közvetlenül ismertük meg a finn tájak, erdők, tavak, patakok, lápok'varázsos hangulatát, titokzatos nagyvonalú szépségéit Megismer ük a ••inr. népet, annak lelki tisztaságát, nemes emberiességét, tiszteletreméltó Puritán egyszerűségét. Megismertük kulturérzékét, lelki emelkedettségét, amelyekből olyan harmonikusan fejlődött ki és jutott virágzáshoz művészetük. /Foly t. köv./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció