Napi Hírek, 1937. március/2

1937-03-25 [0390]

L Td/Tó London , március 25« /Magyar Távirati Iroda/ Az alsóházban ifjabb Henderson Arthur képviselő a Házat húsvéti szünetre elnapoló inditvány tárgyalása kapcsán felvetette a nemzetközi helyzet megvitatásának kérdését. A legőszintébben bámulja - mondotta az olasz nemzet dicső múltját és fényes kuiturhagyoEJtányait és elitéli az abesozineknek Addisz Abebában megkísérelt bombamerényietóír , de a merényletét követő megtorló eljárás felderítését sürgeti, hivatkozással a fehér ember tekintélyének érdekeire a fekete fajokkal szemben. A spanyol polgáhárboarnval foglalkozva, Henderson ajánlja a valenciai kormány állitasának mqgvizsgálását, amely szerint olaszok küzdenek Franco tábornok oldalán. Mander képviselő ugyancsak tiszteli flaszország fényes és dicső történelmét és reméli, hogy még fényesebb jövő vár reá, de támogatja Henderson javaslatát. Emellett azonban a IqgsuJ^csabb veszedelmet jelenti az a körülmény, hogy senki sem tudja, mit tenne Anglia európai háború kitörése esetén* Az európai kis nemzetek helyeslik Anglia felfegyverkező sót ibban a reményben, hogy ez az 6 segitségükre fog szolgálni, . pedig nan biztos, hogy ez ugy lesz. Ratnbone képviselőná hangoztatta^ hogy egész Európa azon töpreng, mi a szándéka Angliának. A fenyegetéstol rettegő népeket azzal nyugtatjak meg, hogy politikánk alapja a népszövetségi alapokmány, de ezzel még nem mondjuk meg. mit tennénk, bizonyo s esetekben, amelyektől ők retteegnek. Atholl Hercegnő képviselőtársammal nemrég bejártuk Középeurópát. Mind a három kisantant ország természetes szövetségesünk és különleges igényeket emlhetnek velünk szemben. Csehországot, amely részben a mi termel vényünk, a másik két kisantant-államnál súlyosabban fenyegeti a közvetlen támadás veszélye, de mind a három kisantant állam szomszédjainak figyelmét felkeltették azok a határok, amelyeket a mi segitségünkkel vontak meg. Ezek a kis államok máshol kereshethek szövetségeseket, ha bennünk és Franciaországban aa&l^driak* iz alapokmány szerint kötelesek vagyunk e kis államok határainak tiórtnetetlenságét megóvni, kivéve, ha békés tárgyalások utján változtatják meg azokat. Hasonló a felelősségünk ezeknek az országoknak faji és vallási kisebbségeiért, amelyek közül sokan oly súlyos veszedelemben forognak, Már pedig a saint-geraaini szerződésben szavatoltuk e kisebbségek jogait.'31 Ítélem a. diktátorokat azért, mert papirrongynak tekintik a szoraőaésJsxt, de nekünk is nz volna a kötelességünk, &ogy gondoskodjunk a szerződések betartásáról. '.Villiam Astor képviselő: Azt hiszem, Anglia közvéleményének jelentékeny része ellenezné,, hogy kelcteurópai viszályba keveredjünk. /Altalános helyeüla.fc/. - , Talán a háború elején némi lelkesedést tudnánk kelteni a bennünket nem érintő harcokért, de nagyon nehéz volna fönntartani a nemzeti egységet modern háborúban, ha a katonák látrják, hogy isii© ellenséges repülők gázboabákat dobnak családjukra. Nincs nagyobb kegyetlenség, cint egy kis nocizetet védelmezni ós a,zután minden segítség nélkül sorsára bizni. Rnthbone képviselőnő /közbeszól/: Anglia nem volna hajlandó épen ugy harcolni Cs^horszagért, cint afrikai gyarmataiért? Astor: De még mennyire neci. /^llök'! éljenzés/. Egyike azoknak a nagyon kevés céloknak, amelyekért hajlandók volnánk harcolni, saját területünk a tg védése ellenséges betöréstől.