Napi Hírek, 1937. március/1

1937-03-02 [0389]

o K/K Bukarestbe! jelentik: A kamara egyik iegutrbbi ülésén több kisebb-nagyobb jelentőségű javaslat letárgyalása után meglepetésszerűen elévették az uj szinházi törvényt, amely a román nemzeti színházak és operák szervezetét és működését szabályozza, közben azonban igen érzékeny csapásokat mér az amúgy is már csak tenged'' kisebbségi színészetre,, Krautter Ferenc német képviselő elismerte a törvénynek a román színészetre üdvös intézkedéseit, de leplezetlen őszinteséggel feltárta a kisebbségellenes szakaszokat, amelyek az ország egyetlen német társulatának mü&ödését lehetetlenné teszik. Jamanai miniszter többször fábeszakitotta Krautter t. Hangsúlyozta, hogy nemcsak ez egyetlen német társulatra kell gondolnia Kivételt nem tehát, mert az egyiknek adott engedmény a másikra is vonatkoziko Több román szopok után Willer József magyar képviselő hangoztatta, hogy a szinházi törvényjavaslatnál félre akarta teíffii a politikai szempontokat s csak mint szakember kívánt vele foglalkozni, aki . jogi doktori diplomával zsebében ült be a színházi karmesteri székbe, majd évtizedeken át vezetett és vezet ma is zene- és énekkarokat s mint zenepedagógus Grozavescu Trai

rj-mak s nem egy kiváló muzsikusnak első mestere volt. Így őszinte örmmmel olvasta volna a romah színház érdekeit szolgáló intézkedéseket, ha mély sajnálatán nem kellett volna azt tapasztalnia, hogy a román színészet ügyének szolgálatával egyidejűleg a kisebbségire végzetes csapást mérnek.^ Fájdalmasan erzi, hogy sokkal nehezebb a szerepe, mint Krautter képviselje; ő abban a szerevnesés" helyzetben van. hogy németeket képvisel, neki meg az a szomorú feladata, nogy szegény magyar vérei nevében beszéljen. Egy

v liberális képvisel" közbeszóit: Miért szomorú ez a szerep? fillér: Mert érzem, hogy mennyi elfogultsággal kell megküzdenem! ^ Jamandi miniszter elfogultságát - folytatta fillér - ha tárgyilagos akar lenni, meg kell ezúttal értenie. Hiszen a" román lapok nap-nap után tele vannak "felha^oritó

1

" adatokkal, a magyar színészet irredent is ta, román-ellenes, tehát veszélyes működéser''1, A iepókkal egyidejűleg érkeznek a hivatalos jelentések, amelyek csal- olajat öntenek a tűzre, növelik az idegességet .. a magvar kisebbség ellen s nin£s módjában sem a miniszternek, se

r színésze ti ügyek vezérigazgatójának a hirek és információk hitele sségér "1 meggy ~z"dni. Váltsággal érthetetlen az az ellenszenv, amellyel a magyar színeszet működését fogadják, -lyan helyről is támadják - ha nem nyíltan, hát suba alatt - ahonnan ezt a legkevésbbé lehetne várni. Példaképpen felhozta, hogy Temcsvárott magvar műsoros est rendezését tervezték, s Sabin Dragoiu jeles zeneszerző, Bartók Béla tanítványa, aki bánsági szinészeti és művészeti felügyelő, azt mondta a rendezőségnek, hogy javaslatát már elküldte a mi- • ni sz tér (bombaott kell az engedélyt szoggalmazni . Elgond olhatc a meglepetés, amikor Bukarestben megmutatták a "javaslatot;

1 amely igy szólt: "Kérem ne engedélyezzék". Ha e javaslatnak csak legparányibb oka volna, egy szót sem lehet-e szelni. Ha azonban egy kifogás alá semmikép sem eshető előadást pusztán barátságtalan érzületből olyan színben tüntetnek fel. méghozzá hivatalosan, amelyről az illetékes fórum joggal vonhat le súlyos következtetéseket, bizony'szomorú szerep az ilyen sélzatok ellen küzdeni. Annak fenntartásával- hogy a részletes tárgyalások során alkalom nyilik módosító javaslatunk előterjesztésére, már az általános vita során rá kell mutatnia néhány végzetes intézkedésre, amely világot vet a magyar kisebbségi színészetei fenyegető baj nagyságára.