Napi Hírek, 1937. március/1
1937-03-01 [0389]
/Bornemisza-beszéd. I. folytatás,/ A mezőgazdasági lakossággá foglalkozó szociálpolitika kivül esik előadásom keretein, ezúttal csuoán az ioarban, a kereskedelemben és a bányászatban foglalkoztatott szellemi és testi munkások anyagi és kulturális gondozásának irányelveit kivárom ismertetni. Ezek az irányelvek nem csupán azt bizonyít iák, hogy a kormányzat a dolgozó magyart a nemzet legjelentősebb ^rt^kérek tekinti, de azt is, hogy nem elszigetel t, alkalomszerű, kariíativ iellegü, hevenyészett intézkedésekre, hanem a komoly időkne k megfe lel ő, tervszerű, rendszeres és átfogó reformra törekszünk. - Ha végigtekintünk a magyar mult szociálpolitikai alkotásain, megállani thai juk, hogy azokban sok jószándék és tiszteletreméltó haladniakarás nyilvánul meg és ha hiányzott' belőle a céltudatosság, a határozottság és az egyetemes megoldásra való törekvés, e hiányok világszerte velejárói a liberális világszemlélet bátortalan szociálpolitikájára k. - Legújabb szociálpolitikai alkotásaink az ioari munkásság maximális munkaidejének és minimális munkabérének kérdésével kaocsolatos rendelkezése k v oltak. A. 6660/1935. M.E. számú rendé le t kimondj a, hogy az illetékes miniszter addig is, amíg az inari és a kereskedelmi vállalatoknál alkalmazott személyzet munkaidejét törvény nem sza bályo zza.egyes iparágakban a munka zavar tálanságána k b ízto si tása' c^li ától rendelettel szabályozhatja a munkaidőket annak az elvnek érvényesítés ével { hogy a gazdasági szempontból multhatatlanul szükséges kivételeket nem tekintve a személyzet heti munkaideje a munkaközi szünetek nélkül 48 óránál hosszabb nem lehet. Jü felhatalmazás alaoján indítottam meg a munkaidő-kérdés rende^s^t, amely inarígról-iparágra halad előre, mégpedig fokozatosan, lépésről-lépésre énen azért, hogy biz tos iiiassuk a termelés egy öntetü s^g? é s • nyuga Imát, ami egyaránt érdeke mind a munkaadónak, mind pedig a münkásjiak. Rövid másfél esztendei ilyen irányú működésünk mérlege az, hogy az ipari munkásság 18 százalékának munkaideje t rendeztük, 9 százalék munkaideje rendezés alatt áll, 23 százalék munkaidejét illetően a rendezés szüksége egyelőre nem forgg fenn, tehát már csuoán 50'százalék munkaidei énLrendezése alkotja a jövő feladatát, • ««0> - A legkisebb munkabérek kérdése a munkaidő kérdésével igen sz óm s összefüggésben van, mert vigyázni kell arra, hogy a munkaidő Csökkentése ne szállítsa le a munkásság eletszinvonalát szarra is, hogy a munkaidő korlátozásával együtt járó bérszabályozás kettős megterhelése ne bénítsa meg a termelést. "A magyar tör vény tinó zas felismerve a legkisebb munkabérrel kapcsolatban Genfben 1928-ban elfogadott nerazetközi e gy=;zmány nagy szociális"jelentőségét, azt az 1932:XIX. törvénycikkel becikkelyezte7"A végrehajtási rendelet kimondja, hogy addig is, ami g a legkisebb munkabérek megállaoitását törvény mm szabályozza, olyan iparágakban, amelyekben a munka zavartalanságának biztosítása érdekében szükséges, a legkisebb munkabérek megállapítását rendelettel szabályozhatja. E felhatalmazás alánján munkabérmegáli api tó bizottságokat szerveztünk, , másfél esztendő' al att 62-t. Munkájuk nyomán az mari munkásság 20 százalékának munkabérét rendeztük, 25 százalék munkabéréne k rendezése folyamatban van, 29 százalék munkabérének rendezése átmenetileg nem szükséges, tehát már csupán 35 százalék munkabére rendezetlen. A minimális munkabérek bevezetése iparunk exportkéoe sségé t egyáltalán nem csökkentette, viszont szeles néprétegek helyzetét javította. Egy szociáldemokrata szervezet, a Magyarországi Épitcioari Munkások Országos Szövetsége, egyik .beadványában azt mondja, hogy a'le^kisebb munkabérek megállapításával uj csapás keletkezett a magvar szociális tör v' ny hoz ós területén, az korszakalkotó kezdeményezés* /Polvt. köv.t ORSZÁGOS I.EVF.I.TÁR
