Napi Hírek, 1937. február/2
1937-02-17 [0388]
/AHgol alsóház . 1. folytatása./ L Ha/K Az ellenzéknek arra követelésére, hogy a fegyverkezési költségeket adókból fedezzük, azt felelem, hogy elkészítettük a kölcsön visszafizetésének tervét és a hitel kárositása nélkül vehetünk fel 400 millió font kölcsönt, mert ugy átszerveztük az ország pénzügyeit és a munkanélküliségi biztosítási alapot, hogy az ma páratlan a világon. /Éljenzés a kormánypárton, gúnyos derültség az ellenzéken/ - * legközelebbi öt évben évenként átlag 220 millió fontra lesz szükség hadicélokra, beleértve a 400 millió fontos kölcsönt is. Ennek előteremtése adó utján túlterhelné az országot, megnyomorítaná pénzügyeinket és visszavetné az eddig elért haladást. Egyébként az adófizetők viselik az egész kiadás háromnegyedréséét, tehát a Kölcsön nem mondható culzottnak. Ezután a terv végrehajtásának pénzügyi részleteit ismertette a kincstári kancellár és kim megemlítette, hogy a költségvetések fel fogják tüntetni a nyers kiadásokat és a tiszta kiadás végösszegét. Ugyanez áll a pótköltségvetésekre. A kincstár i legjobbnak talált módon fogja a pénzt előteremteni akár kincstári jegyek kibocsátásával, akár más kölcsönalapokból. - Val°tlan az ellenzéknek az az állitása - folytatta a kincstári kancellár - mintha a terv háborús intézkedés volna, éppen ellenkezőleg az eljárás célja a béke megóvása. /Derültség az ellenzéken./ Az ellenzék magatartása megerősíti azt a gyanút, hogy szívvel-lélekkel pacifista és nem akar fegyverkezni. Országunk, ha minden gazdagságával, területével és kereskedelmi összeköttetéseivel védtelenül maradna a tetőtől-t?lpig felfegyverzett világban, akkor ez ellenállhatatlan kísértést jelentene az esetleges támadó száraára. Mindenki tudja, hogy az angol birodalom békét kíván, hogy sohasem fogja haderejét támadásra használni, sőt ellenkezőleg minden befolyását a béke érdekében veti latba nemes: k saját maga, hanem másik számára is. Tapasztalatból tudjuk, hogy befolyásunk fegyveres erőnkkel nő vagy osökken és haderőnk, amety most napról-napra növekszik,már magábanvéve a nemzetközi ügyek egyik szilárdító tényezője és valószínűleg a világbéke egyik legerősebb bástyája. Azonban senki, legkevjésbbé a kincstári kancellár nem szemlélheti aggodalom, szégyen és undor nélkül azt a civilizációt, amely inkább saját gerincét töri el, mintsemm a kölcsönös engedékenység jegyében igyekeznék az ellentéteket megoldani, ttpgy minden ered t az általános jólét fellendítésére fordíthassa. Egyelőre nem tehetünk mást, mint fogainkat összeszorítva megtesszük aat, ami elkerülhetetlen. A beket, a politikai megnyugvást nem valósithatja meg egyetlen állam egymagában, de ha lehetséges lesz és mások osztják nézeteinket, legnagyobb örömmel igyekszünk majd ezekkel együttműködni az áldásosabb, józanabb és méltóbb kérdések megoldása körül. / e $yfy . . „ Pethick-Luwrenee,a munkáspárti ellenzék/vezére , elesén támadta a kormány fegyverkezési politikáját, amelyet^teevszerutlenscggel és kapkodással vádolt, A kormány - mondotta - csak pénzt követel miriei több hadihajóra, ágyüra, és katonákra, de egy szót •«/ WS* a népszövetségről, az egyetems biztonságról és a birodalom letet érintő többi nemzetközi kérdésről. .y* , ^CJLÍL* /folyt, köv./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR it f^ J ^
