Napi Hírek, 1937. február/2

1937-02-17 [0388]

L Ha/K L o n d o n, február 17. /Magyar Távirati Iroda/ Az alsóházban Neville Chamberlain kincstári kancellár benyújtotta a pénzügyi javaslatot, amely a négyszázmillió fontnyi véderőkölcson felvételére jogositja a kormányt. Igaza van - mondotta a ivincs;ári kancellár - az ellenzék vezérének, hogy ilyen óriási fegyverkezési kölcsön kibocsátása feéke idején példátlan dolog. De nem ez az első eset , hogy kölcsönből fedezzük a fegyverkezési költségeket. Az 1906-1 fegyverkezési kölcsön birálata után hangoztatta Chamberlain, hogy csorbítatlanul fennmarad a kincstári hivatal és a parlament pénzügyi ellenőrzési joga, majd igy folytatta; - Az ilyen példátlan eljárás nem precedens, hanem napjaink zűrzavaros viszonyai igazolják azt, amelyet arra kényszerítenek bennünket, hogy ilyen rövid időre süritsük össz^ ezeket a példátlan kiadásokat. Az ellenzék csak azért sokallja, mert nem ismri a kormányra váró félelmetes feladatot. Ma a fegyverkezés sokkal jogosabb, mint bármikor volt, még a világháború befejezésekor is. Minden országban, amelynek hadereje van, 1918 óta a szakértők és tudósok lázasan dolgoznak a fegyverek tökéletesítésén, egyetlen ország sem hitte, hogy nem lesz több háború és ezért végsőkig megfeszített erővel növelték haderejüket és rengeteg uj fegyvert és felszerelési eszközt találtak fel, amelyekből ériási készleteket szereztek be. Ezekkel az uj fegyverekkel a védelemnek is lépést kell tartania, oly módon, hogy megvéd [ük országunkat és közlekedési útjainkat és hogy bárhova megfeleld, ere jü csapatot küldhette ahol arra szükség van. Nem szabad előfordulnia annak, hogy haderőnk jobban felfegyverzett sereggel kerüljön szembe a harctéren. A Fehér Könyv által tervezett 1500 millió. fontnyi kölcsönt nem tekinthetjük sem véglegesnek, sem biztosnak, Ha a viszonyok megengedik, szivesen csökkentjük az összeget, de ha a viszonyok a mi hátrányunkra változnak, akkor meglehet, hogjt ajz 1500 millió font sem lesz elegendő. Biráióink mondják meg, hogy mit akarnak . e törölni a tervből. Vájjon ne épitsünk hadihajókat és engedjük-e, hogy elavult hajóink kerüljenek szembe az erősebben felfegyverzett hajókkal, vagy hanyagoljuk el légiftaderőnket, ne gyűjtsünk lőszertartalékot, hogy háború esetén ugyanolyan keserű tapasztalatokat szerezzünk, mint a világháború első hónaojaiban? Védtelenül hagyjuk légi támadással szemben városainkat, vagy kivonuljunk tengerentúli kikötőinkből? /Helyeslés a kormánypárton/. |—n£3S Ifjabb Henderson Arthur közbeszól: A^kincstári kancellár ur kihivását csak akkor fogadhatjuk el, ha előbb tudjuk, hogy saját háborúnkat i'-ll-«, vivnunk vagy az egyetemes biztonsági rendszer részét alkotjuk. ... M Neville tfnamberlain: Nem szolgálna a közerdeket, na elméletet állítanánk fel arról, hogy melyik ország lesz ellenségünk vagy szövetségesünk. Terveink nem irányulnak bizonyos hatalmak vagy hatalmi csoportok ellen, de kötelességünk az ország biztonságához és politikánk végrehajtásához szükséges tervek elkészítése. /folyt, köv./