Napi Hírek, 1937. február/2

1937-02-17 [0388]

Bo K/K Athén, február 17, /Magyar Távirati Iroda/ A Balkán-szövetség külügyminisztereinek értekezlete eddigi során majdnem kizárólagosan a jugoszláv-bolgár egyezményt tárgyalták. Először Sztojadinofciss jugoszláv Miniszterelnök és külügy­miniszter fejtette ki a jugoszláv álláspontot, amely nagyjából a követ­kezőképpen jellemezhető: Jugoszlávia nem kivan megállani a Balkán-szövetség­nél, hanem elgondolásainak és ismételten hangoztatott béke szándékának megfelelően tovább akarja épiteni a Balkán politikai helyzetét, még ha tervei révén néha összeütközésbe is kerül a már meglévő egyezmények betűjével. Nehézségek azonban csak elméletileg lehetnek, mivel az a szellem, amelyben Jugoszlávia politikáját folytatja, eleve kizá^aminden összeütközés és ellentét.. lehetőségét. A jelen esetben tehát Jugoszlá­via a jugoszláv-bolgár barátsági szerződést nem is ugy tekinti, mint a Balkán—egjue^uaény mellé rendelt szerződést, hanem mint «»suosszerződésti amelynek pozitiv határozatai fölötte állnal$más szerző* -öésekből folyható nehézségeknek. A jugoszláv állásponttal szemben a többi Balkán-állam, nevezetesen Görögország és Románia részéről bizonyos nehézségek^merül­tek fel. Görögországban a jugoszláv-bolgár egyezményt nyugtalansággal fogadták,^mivel attól tartanak, hogy a távolabbi jövőben a szláv blokk az Egei-tengeri kijáróra nehezedik. Ennek ellensúlyozására ugyan Görögország Törökországra, mint természetes szövetségesre támaszkodha­tik, Rüstü Arasz török külügyminiszter azonban pillanatnyilag nem lát­szik osztani a görög félelmet s tekintélyéhek súlyával határozottan támogatja az uj balkáni alakulatot. Mataxas hétfő esti, a jugoszláv­bolgár egyezményt elismerő szavait azzal mag/arázzák, hogy Sztojaöinovics megfelelően megnyugtatta az értekezletet az uj szláv-antant békés szándé­kairól i, Igy tehát Görögország, a balkáni status quo szükséges­ségének hangoztatásával, formálisan elfogadta a jugoszláv magyarázatot, de bizonyos Olaszországhoz való egyidejű közeledéssel igyekszik majd ellensúlyozni Jugoszlávia ujirányu tájékozódását. Nagyobbaknak látssanak a Románia részérőlfelmerült nehézségek. Románia azt hangoztatja, hogy minűaddig, mig az egyes tag­államok nem térnek le a Balkán-szövetség hagyományos külpolitikai irányá­ról, addig a bolgár-jugoszláv egyezmény román szempontból teljesen közöm­bös. Minthogy azonban a Sztojadinoüics által képviselt jugoszláv külpolitika^elvitathatatlanul bizonyos uj elemeket, mondhatni független^ irányt tartalmaz, azért nem lehetetlen, hogy a hagyományos francia barát­ságról Romániának át kell majd térnie a francia-angol együttműködés s később az angol politika alapjára. A külpolitikai érdekellentétek, ha nem is bevallottan, de mégis nyilvánvalóak és ha Románia a másik három tag­állammal szemben nem kivan nyilt ellenzékben maradnia, akkor kénytelen lesz maga is az angol politika vezető szerepének elismerésével az Olasz­országhoz való további közeledést keresni. Mindezek után az várható, hogy a holnap megjelenő hivatalos közlemény valamennyi tagállam nevében szentesiti a január 4-ij, jugoszláv-holgár barátsági szerződést, dela formális összhang mögött I ™JJ meíyik tényleges érdek győz majd, azt csak a jövő mutatja meg. A ju­goszláv álláspont győzelme esetén a többi tagállamnak nemcsak Olaszország­hoz, han^m Bulgáriához való közeledése is várható, ha azonban nem sikorll a7 érdekeket megfelelő összhangba hozni, akkor az értekezlet utan az eddigi " SííSíSrIl3SSl5l- várható. A további fejleményekben természetesen d'áit'ó szerepe lesz az általános európai politika alakulásának, azonban éDoen erre való tekintettel valószínű, hogy a Balkán-szövetség politiká­iéban a közel jövőben nem történik nagyobb változás.

Next

/
Thumbnails
Contents