Napi Hírek, 1937. február/2
1937-02-21 [0388]
o~ Ca/Vn Varsó, február 21./Lengyel Távirati Iroda/ Koc ezredes vasárnap hosszabb bes^dben fejtette ki az általa alapitott "tábor" programját. '. s beszéde elején hivatkozott lydz Smigly tábornagy beszédére, amelyben egységre szólította fel Lengyelországot, majd hangoztatta,'hogyaz alkotmány az alapja a rendnek es a hadsereg ennek biztosítékai az a hadsereg, amelyet Pilsudsky tábornagy teremtett meg, aki azuáran Rydz Smiglyt jelölio ki utódjául. Koc ezredes ezután hangoztatta, nogy ma a hadsereg és az ' egész nép egységes. Utalt Rydz Smiglynek 1936 május 24 #-i beszédére, amelyben'mindazokhoz fordult, akik az állam hatalmának erősítését kivanjákjj s utalt arra, hogy'ma szakítani kell minden viszálykodással, mert'az állam védelme megköveteli az egységes akaratot az országban. A nemző- életének egyetlen formája - folytatta Koc ezredes az állam, s ez biztosítja a nemzet örök fejlődését. A felekezeti viszonyok tekintetében a nyilatkozat utal az • alkotmányra, amely mog;állapítja az állam és a felekezetek viszonyát. A gazdasági es szociális kérdések tekintetében a nyilatkozat megállapítja, hogy Lengyelországnak nem felelhet meg semmiféle olyan tan, amely csak egyes szociális csoportok érdekeit szolgálja. A kommunizmus annyira idegen a lengyel szellemtől, hogy számára az országban nincsen hely. Kommunista Lengyelország már nem lenne Lengyelország. Lengyelország a kommunizmust 1919-1920-Lg a csatatéren utasította el magától. Koc ezredes megjegyzi, hogy'minden állam azt a belső rendet választja, amelyet a legjobbnak tart. h artzÁűt . hflrrikp.poaKógfi megkívánja a gazdasági élet megszervezését. , , •'• . r g/tekintetben alapelv a magántulajdon ős"a magánkezdeményezés mege vasa. de az állam fenntartja magának azt a jogot, hogy a termelés harmonikus fejlődésére befolyást gyakoroljon és ós az ország harcképesságét érintő iparokat ellenőrzése alá vegye,azokra különös gondot fordítson. Minthogy Lengyelország élete a munkások és parasztok széles rétegeire támaszkodik,' mindenekelőtt ezeknek a néprétegeknek a sorsára koll tekintettel lenni s gondoskodni'kell jólétükről, kultúrájukról és tastvéri egyetértésük ápolásáról. Az osztálygyjílölot teljesen idegen a leniről szellemtől. Az államnak gondoskodnia kell megfelelő munkafelttstülekről ós s tőko megfelelő felhasználásáról. Az állon fenntartja magának az ellenőrzés jogát, meggátol mindenféle jogtalan kihasználást * 08 szembeszáll minden kísérlettel, amely a lengyel eletet külső rendelkezőn éknek akarná alávetni. A legfontosabb kérdés a mezőgazdaság kérdése s e• tekintetben r. nyilatkozat a követkoző programpontokat állapítja, meg: l.az agrár-viszonyok átalakítása a paraszti birtokok növelése céljából anélkül azonban, hogy cz a mezőgazdasági termelést csökkentené; 2. tagositás^ talajjavítás, ée a mezőgazdasági kultúra emelése* 3. az árucsere észszerűvé tőíele; 4. törvényes intézkedések a parasztbirtokok további f elaprózódásának megakadályozására. 5.kievező hitelűk lehetővététele, ós 6.erőteljes munka a műveltség emelésére. Minthogy mindez nem szüntetni meg a túlnépesedés problémáit, gondoskodni kell az ipar és a varasok fejlesztéséről is. A kisebbségi kérdésben vezető elv a kisebbségek jogainak tisztelenbentartása addig a határiéi , amely az állam érdekeivel összeegyeztethető. A vetető gondolat a kisebbsógokkél való testvéri együttélés és közös törekvés az ország f clópitőeorc. Ami a zsidó lakosságot illeti, a nyilatkozat hangoztatja hogy önkényes cselekmények és zsidóellenes kihágások nem tűrhetők, de termoszotos a lengyel lakosságnak a. gazdasági önállóságra, való törekvése. Koc végül csatlakozásra szólítja fel mindazokat, akik osztják özeket az eszméket ős egyéni és pártérdeket félretéve,fegyelmezetten hajlandó, •ngvüithaln d ni aJcösfis cél felé, /MTI/
