Napi Hírek, 1937. február/1
1937-02-11 [0387]
Bukarest , február 10. Majdnem valamennyi bukaresti lag sietett feltűnő formában közölni ückhardí Tibor beszédének azt a részét, ahol a magyar paraszt nyomoráról számolt be. k Neamul Romanesc sprint termeszetes, hogv kgyarországon éhezik a magyar paraszt, mert ott még ma sem hajtottak végre az arrárreformot a a v>>nag•/birtokok még mindig a meg,var mágnások kezei között vannak, akik ó népet revizionista jel szavakkal akarják jóllakatni. Ilyen állapotok mellett még Magyarország meri felemelni sz^yát a romániai magvar kisebbség védelmében, holott a magyar kisebbség Erdélyben epugy élvezte a földreform előnyeit, mint a román paraszt. ijckhardt beszedő a parlamentben is szobáké mit. ijbrudnanyai ^de képviselő beszédet tartott a mezőgazdasági hitelintézet létééit és érői szóló" törvény javaslat .,vitáiában és kiemelte az erdélyi magyar föld műves, osztály nyomorúságos helyzetét. Beszédét Cipoianu volt földművelésügyi miniszter félbeszakította s azt kérdezte, hogy mikep beszelhet a romániai magyar nép nyomoráról, amikor übrudbányai ugy ugy is. mint vidéken elo birtokos, jól tudja, hogy ez erdélyi magyar paraszt jólétben es bőségben él. ja magyarországi paraszt helyzete szomorú, mint azt Ackhardt is elismerte pár nappal ezelőtt tartott beszédében, mert nem telik neki sem ker-órre, sem sóra s éhségét répával kénytelen enyhíteni, ^crudbanyainak ezek után szinte kapára jött, hogy az elnök a további polémiák elkerülése végett beszédének folytetasára szólitotta fel es igy nem kellett a kérdéséül tovább foglalkoznia. /MII/ Bukares t, február 11. Rossu a Curentulban Eckhardt Tábor beszédével foglalkozva azt irja, hogy Románia nem verte félre a harangokat, mert nincs oka arra. nogy ezt tegye. A magyar oaraszt sorsa erdekei minket már csak azért is, mert szomszédok vagyunk. Az éhség nagyon rossz tanáosadó és agy törjed, mint a fe ke tehimló. Se gits egünkkel sikerült rendet teremteni Magyarországon. Eckhardt Tibor azt állitot+a, hogy Magyarországon több, mint hárommillió ember, tehát az egész lakosság fele, éhezik. De vájjon miért? Ma|ryarország nem a talaj^ terméketlensége miatt szegény ország. Magyarországon, a grófok, bárók, lovagok és nemesek országában azonban nemcsak az agrárreform hiányzik, amely egyenlő módon osztaná fel a földeket és megfékezné a politikái és társadalmi elet igqzi parazitáit, a cimeres nemeseket, hanom hiányzik még az emberiesség érzete is. A felső tizezer. nem érti meg az alsó néptömegek nyomorát. A magyar grófok külföldön fényes banketteket rendeznek, budanesten oedig drága ünneoségekre költik a pénzt. A falvakon azonban már másként áll a helyzet. A fényes és ragyogó vitézkötéssel eliátott ruhákat szakadozott ködmönök váltják fel. Az emberek alig tudják éhségüket egy T egy darab rónával elnyomni. A magyar parasztság főjét teletömik r^vizipnlsta eszmékkel. Eckhatfctt Tibor őszintén bűzéit és ugy tárt* fé.I a helyzetet, ahogv az valójában van. és aho. y mi is ismerjük. Most mar me^gvan az elégtételünk: nem mi vagyunk azok, akik félreverik a harangot. /MTI/ Gibraltár, február 11. Hivatalosan megerositik; hogy Queipo de Llano tábornok csaoatai elfoglalták Motril fürdőhelyet. Most folytatják előrenyomulásukat Almoria irányába*.. /SÜTI/
