Napi Hírek, 1937. február/1

1937-02-01 [0387]

/ Imréiy közgyűlési beszédének I, folytatása/ . -. - ' „ Lehetnek és"lesznek Dagasabb gazdasági műveltség mellett is~nézoteltéré-" sok a gazdaságpolitika követendő irányát illetőleg."A gazdasagi^.iUvoItség nem azt jelenti, hogy mindenki egy véleményen legyen. De;jelenti" azt. hogy annak, aki valamely intézkedést sürget, prögraönot tüz ki, tudnia Kall,' hogy az intézkedés vagy a^programm megvalósítása a gazdasági élet szövevényes hálózatában hol és ninő hatást valt ki. Sok tervről, sok hozzászólásról, sok támadásról kiderülne, hogy - megengedem, nenris tudatosan a közérdekűség csillogó papírjába burkolva partikuláris, önérdekű portékát roit magában, \'~ _ * , k témák, ahoi'a közvélemény felvilágosításra szorul, bo-ségesen kínálkoznak. Egy aktuális példára legyen szabad rámutatnod. Itt van az" ár-kérdés. Toljoson tudatában voltunk amsek, hogy a felárak ogységositőso és a konvertibilis devizafelár szintiének 50-53 ^-ban való mcgálla-pitása~ a kiviteli és behozatali cikkek pengőben kifejezett áran teresztül hatással lesz a magyar árszínvonalra, k toruolő osztályok"és különbben a'nefcőgazdaság értékesítési foltételei ezáltal stabilizálódtak és megjavultak, anoly hatásra, mint "szándélolt hatásra, nár tavaly ránutsttan, k mezőgazdaság vásárlóerejének javulásában ezek az intézkedések is"S~2orepet láTszöttak és ezt a hatást szívesen koll'fogadnunk valamennyiünknek, nort soha ftön szabad szem elől tévesztenünk, hogy önnek az~országnak'gazdasági, Szo-" ' ciális és politikai egyensulya'a falusi lakosság"sorsával egyhe~ van fUzve; kz ár kérd és ben azonban" e*gy alapvető igazságot necrszabad elfelejteni, Sgy ország seű, de különösen kis ország nem"engedheti'meg, iiogy^árszinvonala' elveszítse a kontaktust külföldi piacainak árszínvonalával. kz áraknak abban a keretben koll naradniok. aűelyök a kivitelre szoruló cikkeknek a külföldi piacokon elérhető"értékesítési ára, illetve" a" behozs-* tálban szereplő cikkeknek a bevásárlási piacokon fizetendő ára és a köpött, illetve szükségelt külföldi fizetési eszközöknek átváltási árfolyama'Szab meg. Ha ettől el akarunk térni és ha például valamely kiviteli cikkünk " részére magasabb árszínvonalat kívánunk biztosítani, akkor ez háromféle-"' képen törtenhetik Csupán, Vagy ugy, hogy a különbözetét a közösség viseli^ tehát'az adófizető, vagy ugy, hogy a belső fogyasztást terheljük meg, vágy pedig, hogV'a külföldi rízetesi os'Zközök átváltásánál ^magasabb árfolyamot alkaínazuriKc Ez az utóbbi a"felárak megtörtént és bevált egységesítése után a valutával való játékot jelentené, kapcsoljuk tohát ki, 'nert'a '*" ** probléma ilyen megoldása elől határozottan el kell zárkóznunk. Ez nemcsak jogybahk-álláspont, de ugy veszem észre, hogy ez az álláspont a"közvélemény egyre szelesebb rétegeiben"a legteljesebb helyesléssel találkozik. Azok az igazságok, melyek az ogészségos pénzről, nint a magántulajdonon alapuló *~ társadalmi ronr.sz.er egyik legfontosabb tartópillérerői, erről a helyről is olhangzottak, ugyfLátszik/ternékoáy talajra találtak, mutatva /"hogy a gazdasági műveltség terjesztésére megvan a lehetősig és megvan a fogékonyság,Ha tehát a valutával való játékot a lehetőségei: köréből kirekesztjük,"a másik két" megoldási nőd"marad csak hátra, az adófizetőnek vagy a belső fogyasztónak" megtörnelése

#

Nem mondón, hogy ilyen korrektúrákra a gazdasági 'Dolitikának nem kell nagyobb bajok elhárítása végett rászánnia magát, csüoán azt akarom hangsúlyozni, hogy tudatában kell lennünk az árkorrokturák látásának, tudnunk kell, hogy valakinek a számlát meg koll fizetnie ós" íogyép azért a számla nagyságának az adófizető és a' fogyasztó ~t oherbirőképessego"nagyon is~határozott korlátokat szab. Minden ilyen'árkorrektüra }elenyulás a nemzeti jövedelem megoszlásába, "amely/'ismétlen, szükséges" lehet, de non oldja meg vagy legalább is csak nagyon közvetve"járul hozzá annak a problémának megoldásához, hogy niképen lőhet alacsony nenzeti jövedelmünket növelni. " *~' V/395 /Folytatása kftvatkőzik/