Napi Hírek, 1937. február/1
1937-02-08 [0387]
De ez a műveltség történelem , egy csőmé dicsőséges és még több szomorú eseménynek, vereségnek és győzelmeknek állandc emlékkészlete, amelyet magával kell hordoznia mindenkinek, aki élő tagja akar lenni a magyarság szellemi testének. Még ezenfelül bizonyos gondolkozásméa, uj magatartás, közerkölcs, lovagiasság, hallgatagság, hüseg és a ki nem tört tűzhányók virágokat és édesbort termő heve. Valami olyan közös vonás, hogy a magvar paraszt emlékeztessen a magyar úrra, a magyar ur ndkilitására, a magyse ur juttassa eszünkbe a magyar paraszt szótalan bátorságát, keménységet, acélos testét és lelkét, mint a solitaire á köszörületlen gyémántot. Költőkben és művészekben legven valami a magyar katonák kockajátszc* virtusából s a magyar te tona lelke mélyen hordozza magában az örök magyar álmodét, aki a halál orcája előtt is virágot tesz a kalapjára. Ebben a magyae lelkületben résztvehet diaspora r kisebbségi és törzsökös magyar. Hozzátartozhatik az itt lakó nemzetiség fia, aki tán még magyarul sem tud és kiszakadhat bél*le, aki csak magyarul tud, ha. idegen a lelke. Még tovább menne Széchenyi. Elmondaná azt, hogy ez a magyar lélek csak a magyar sors formájában él. Széchenvi az örök magyar sorsmagyarázó. 0 látta meg először, ha nem is mondotta ezzel a szávai, hogy magyarnak lenni annyi, mint sorsot vállalni* Turáni lovasnép idevetődik a Kárpátok medencéjébe és megáll kelet és nyugat határán, világbirodalmak mérkőzése pont iánál. Itt mérkőzött századokig a nyugati és bizánci keresztyénség roppant küzdelme. Utána 400 éven átvitt vivta döntő csatáit az európai keresztyén mivelődés és halálos ellensége, az iszlám : A JIX. század közepére szláv és germán erők feszültségi Őve lett s érezni lehet, hogy ma már két roppant energiájú világnézetnek, ^két politikai világvallásnak ütközőpont iává lett. Itt állott meg a magyar ezer esztendőnké resztül. Virágos kerteket és t templomokat épitett vulkánok oldalára, szántót t-vetet t lávafolyamok partján. Ezer esztendő alatt nem volt háromszor olyan negyven esztendeje, hogy exisztenciáját kockára ne kellett volna tenni. Más nép küzdött azért, hogy müveit legyen, gazdag le gyön, uj birodalmat hóditson, elvesztett regiekért bosszút álljon, Mi mindig azért harcoltunk, hogy éljünk. Mi naponként kockára tettük és naponkent nyertük meg az életet. E*- teszi érthetővé a magyar lélek alaphangulatát. .Mindig idegen és mindig árva, akit igazán sohasem ismernek s aki maga is mindig idegenkedő. Különös ösztönnel minden pillanatban nyugat melle áll, pedig az adott helyzet érdeke mindig az ellenkezőt javasolta volna, fízórt jellemzi a magyar lelket a halállal valő játék, a könnyelműségnek és vakmerőségnek, önfeláldozásnak és hánya vet i ségnek ösztönös hősiességgé mlc* olvadása. Ezért a magyar a nagy szenvedések nemzete. Egv romantikus kolto. amikor arrál beszelt, hogy az ég e&y kincset ád minden hazának s a nemzet híven őrzi birtokát, azt kérdezte, hogv mit adott a magyarnak ilyen örökrészül. Erre mondotta azt a nagy igát: "--Tiéd hazám egy szentelt fájdalom',' A magyar sorsközösség érzése ebben a szentelt fájdalomban való* meg osztozás. Aki résztvesz belőle, mindenki magyar, aki kitagadja magát belőle, sohasem lehet magyar. Ne felejtsük el, hogv Széchenyi István ennek a szent fajdalomnak volt hősi halottja.
