Napi Hírek, 1937. január/2

1937-01-28 [0386]

H e 1 s inki, január 28. Vietti Nykanen épitész 1919-ben 92 Észtországban küzdő finn önkéntesek vezérkari főnöké volt, az AitDsuomalainen cimü folyóiratban lelkes hangú cikkben száll sikra Magyarország igazáért. Ismerteti azokat a szörnyű igazságtalanságokat, amelyeket a trianoni békében a "müvei t nyugat" a'magyar nep, a finn nép oly nagyrabecsült ás annyira sz:-retott tostvére ellon elkövetett, i.z önrendelkezési jogot'- irja Vietti Nyka-ncn'- amely olv divatos háborús jelszó volt addig, amig az ágyuk dörögtek, a háború után lábbal tiportak és Magyarországot kegyetlenül feldaraboéták. Felháborító hogy a müveit nyugat, amely a háború előtt nem egyszer hatásosan emelte fel szavát az elnyomott finn nép érdekében, most tétlenül szemléli a trianoni béke által teremtett tarthatatlan helyzetet. Nekünk finneknek - igy végződik a cikk - erkölcsi kötelességünk, hogy felemeljük szavunkat a magyarság érdekébe. Ha senki más, hát mi kiáltsuk oda Európának, hogy a Magyarországot ért igazságtalanságokat jóvá keli tenni. ~. . ". Legyünk; in a/visszhangja a nagy magyar kiáltásnak. Rázzuk fel a világ Lelkiismeretét/mennydörgő / hogy végre felfigyel en az elszakított magyarság szenvedéseibe,/MTI/ 0 Kö/Vi * Helsinki, január 28. A Finn-Ugor Kultúregyesület finn szakosztályának legutóbbi közgyűlésén, amelyen nagy és előkelő közönség jelent meg. részletesen foglalkozott a finn-magyar kulturális kapcsolnok'kiépítésének kérdé- " sével. Vainö Musikka rektor, az egyesület titkára, előterjesztett jelentésében nagy örömmel mutatott rá,arra, hogy mily nagy sikerrel járt már eddig is a kölcsönös diákssere akció val smrnt a finnugor értekezletek rendszeresítése. L közgyűlés elhatározta, hogy minden eszközzel igyekszik elpmozditani ezeknek az akcióknak a továbbfejlesztését. ' kz ülés végén Vietti Nykanen építész lelkes hangon szólt a magyarokról, ismertette a mai Magyarország célkitűzéseit és hangsúlyozta, hogy Finnország elsőrangú érdeke a Magyarországgal való kulturális és gazdasági kapcsolatok minél szorosabbá fűzésé ./MTI, 0 Kö/Vi § Ásatások az Aggteleki cseppkőbarlan *ban. Az Aggteleki-cseppkőbarlangban most folyó utéoitési munkák során a cseppkőbariang egyik tőbbszázméter hossz i oldalágában rendkivül gazdag kőkori leiéhelyre bukkantak. Tömegesen terültek felszínre csiszolt kő. és csonteszközök, homokkőből készült gabonaőriőkövek és csodálatos ízléssel diszitett rovátkás agyagedények, amel/ek korát 4-5000 évre becsülik. A barlang e szakasza a barlanglakók tartózkodási helye volt , akik ide egy ma már beomlott rejtett bejáraton keresztül jutottak. Üzt a bejáratot Fessler Hubert nemrégen felfedezte és mont hozzáfogtak a teljes kibontásához, hogy a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tegyék a világhírű cseppkpbar lángnak ezt a rendkívül érdekes szaka? zát. A tudományos szempontból igen értékes lelőhelyen a Nemzeti Múzeum a tavasz folyamán rendszeres ásatásokat fog végezni és amennyiben ez évben felépül a már oly régen sürgetett barlangszálló, ebben kiállítják a nanfényre került leleteket.