Napi Hírek, 1937. január/2
1937-01-26 [0386]
M o s z k v Bi január 28. 4 trockijista per egyik vádlottja, Sztroilov, akinek már tegnapi vallomásai feltűnést keltettek, mai kihallgatása során azt állította, hogy 1930-ban és 1931-ben Berlinben, ahol mint a szovjet kereskedelmi képviseletének miiszaki szakértője tartózkodott, rosszakaratú ügynökök fenyegetésekkel kényszeritették, hogy a szovjetunióban gazdasági kémkedést folytasson. Azt áliitotta, hogy megbízást^kapott arra is, hogy a nyugatszibériai ipari vidéken különféle rongálásokat kövessen el,* Mlitásainak igazolására felolvasták Sztroilov jegyzetfüzeteit, amelyekbe a vádlott lelkiismeretesen bejegyezte az állítólagos német kémek^nevét és cimét és az általa elkövetett''bűncselekményeket is. A biróság ezt a bizonyitékot elegendőnek találta. ' " Sztroilov ezután vázolta a nyugatszibériai szénbányák és ipari telepek "példátlanul" borzalmas állapotát, amelyet a rongálások eredményének tulajdonit. Sztroilov tüzesetekről, sok áldozatot követelő szerencsétlenségekről a munkásság leírhatatlan élet- és munkafeltételeiről, a műszaki felszerelés példátlan fogyatékosságairól stb. szólott. Utána a biróság Norkinfc, a kemerovoi üzemek vezetőjét hallgatta ki, aki a bolsevista párt kerületi választmányi tagságát használta fel állitólag államellenes tevékenységének leplezésére. ííorkin súlyos vádakat hangoztatott Pjatakov ellen. Ezután otein szerelőt, aki német alattvaló, hallgatták ki, Steint a G-PU emberei kisérték a tárgyalásra, Stein vallomásában azzal vádolt meg német mérnököket, hogy nemet megbízásból károls t okoztak a szovjetiparnak. Vallomása szerint egy "külföldi hivatalos személy" tudott erről, öteint vallomása után visszakísérték a fogházba./MTI/ W Oq/Ln/Vi Bécs, január 26. ,e, , . u . . Jakoncig Guido volt miniszter a külpolitikai tarsesag meghíváséra a gyáriparosok székházában előadást tartott a bolsevista vi lagveszelyről. kz előadáson jelenvolt Glejise-Horstenau szövetségi miniszter es e diplomáciai testület sok tagja is. Jakoncig miniszter vázolta a bolsevizmus történeti kialakulását, ma ; d rámutatott • rru, hogy c bolsevizmus hcrcot jelent a kereszténységgel,"az Isten fogalmával es minden metafizikai életfelfogással, szemben. Külpolitikai kérdésekre áttérve azt fejtegette., hogy az orosz kommunizmus főcélja háborús bonyodclmek előidézése éneikül ; zonbtn, hogy m<ga háborúba keveredjék, k párisi békepr rancsokhqz való merev rrga szkod ás nagy gazdasági veszélyeinél es feszültségeinél lógva oriasi veszélyt jelent gazdasági tekintetbon, úgyhogy ezek t bekepan ncsok is a kommunizmus maimara hajtják a vizet. \íégül a bolsevizmus elleni harcról szólva hangoztatta, hogy ebben a küzdelemben kimagasló jelentősege van a gazdasági életnek. /Mxf/ o Cs/Ln Ausztria*árubehozatalának értéke 1936-ban 1245.8 millió schilling volt az előző évil206.2 millió schillinggel szemben. Árukivitelének értéke 952.5 millió schillinget tett ki az előző évi 895.0 millió schillinggel szemben. ü Magyarországból behozott áruk értéke 118.2 millió schilling volt /1935-ben 115.0 millió/, a Magyarországba kivitt áruk értéke pedig 94.3 millió schillinget tett ki /193'3-ben 96.3 millió/. Magvarországgal szemben tehát az elmúlt évben a külkereskedelmi mérleg 23.9 millió schilling behozatali többlettel zárult. Magyarország mind a behozatali,mind a kiviteli államok sorában a harmedik helyen állott, a behozatali oldalon Kémetország éa Csehország, a kiviteli oldalon pedig Németország es Olaszország után. /VLYl] 0 Cs/Ln --- ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció
