Napi Hírek, 1937. január/2

1937-01-19 [0386]

Melléklet, 2 lap; :| /Kornis Gyula bécsi előadásának . 1. folytatása./ Az észbeli ismereték mellett, melyek mindig a legmozgékonyabbak és legkönnyebben egyetemessé tágulok voltak az egyes nemzetek többi kultúrájával /nrvészet, vallás, költészet, társas formák, szokások, jogrendszer, politikai szervezet/ is fokozatosan és kölcsönösen át szivárogtakegymáshoz, m-lven áthatották egvmást, egymás fejlődésének termékeny motivumaivá emelkedtek. Ebből a szempontból az ejéáz világtörténet nagy folyamata ezen a bolygót nem egyéb, mint a nemzeti kulturjavak fe jlecéssor fiinak az egyetemes emberi motivumokkal való átszövődése, egy folyton ható kölcsönös szellemi enidozmózis. - Az egyes nemzetek az uj értékmotivumoka t többé-ke vé sbbé a maguk kultaráiának történetileg kialakult sajátszerű , összefüggésébe illesztik, átszinezik, uj szinben, hangban, stilusban tár jak a világ elé. Bar valamennyi nemzet tanul a másiktól, mégis mind valami uj, csak nála található értéke s szellemi sa játságot~visz bele az emberiség kultúrájának polifóniájába. Mindegyik nemzet többé kevésbbé megőrzi a maga szellemi stílusegység át, értékfelfogásának külön szinezetét, azaz nemzeti kultúráját mint eszményt. De éppen azzal, hogy a nemzet magát szellemileg sajátszerüen épiti ki, egyben az eoberiségnek mint egésznek kultúráját is gyarapitja és gazdagitja. k világkultúrához tehát csakis a nemzeti kultúrán keresztül vezet az ut. Csak í nemzeti kultúra a valóság: a teljesen egységesült, tartalmában uniformizálódott # világkultúra azonban csak eszme, messzefenylő gondola tszkéné , nemcsak utópia, de uchrónia is. Csak a doktriner internacionalizmus meddő bölcsesége el*tt lebefehet az elvont emberiségnek homályos, sápadt 3 voneerő nélküli fogalma, k konkrét emberek, akik családban, bonyolult sokrétű társas közösségben, államban élnek, elsősorban mindig esak annak a konkrét értékközössignek tagjaiként érzik magukat, amelynek kerete a nemzet. 3 csak akkor gyarapítják igazán az emberiség szellemi javait, a világkultúrát, ha a bennük szunnyadó nemzeti sajátságokat s szellemi ereket hozzak napfényre. - Minden kultúra lényegében nemze ti kultúra, kz igazi, valóságos élet- és értékközösség egyben kollektiv történeti tényező csak a nemzet , amely nem észből szerkesztett valami, hanem a hagyomány, érzület, értékelés < közösségén, tehát történeti alapon nyugszik és éppen ezért elsősorban irracionális tényezőkből fakad. Igazában csak a kultara racionális elemei vesztik el nemzeti' jellegüket s válnak nemzetközivé, az egész emberiségévé. Ha azonban többről van sz6\ mint az ésszel beláthat: igazságokról és hasznos eszközökről, ha a lélek irracionális rétegeiből felfakadó, az általános emberi ész log/ikai sikjjára nem vetithető értékek forognak szóban, mint a politikai aspirációkban, művészetben, társadalmi szokásokban, jogban: akkor már az egyetemesség erősen megcsökketa s a nemzeti sajátszerű jelleg lép előtérbe, A kultúra e '"ormainak terén az emberiségnek mint egységes ertéktudatu történeti alanynak szerepe mindenha csak vételen lassan megközelíthető eszmény narad. kz egyes ember és egyes nemzet annak,ami az emberi tipus szellemi alkatában rejlik, csak egy-egy részét tudja napfényre hozni: a szellemi élet valamennyi oldalának kifejtéséhez az emberiség, valamennyi nemzet történeti élete szükséges. kz emberi nem lényege nem jelentkezik egy egyénben, egy nemzetben vagy a történet egy nemzedékben; oly gazdag, hogy csak sok egyénben, sok nemzetben, sok nemzedékben, sok évezredben jutnat napfényre. Csak hosszú fejlődés tudja megmutatni, vájjon mi rejlik az emberiségben,"miben áll szellemi lényege: a humanitás. Az egyes ember s nemzet csak bizonyos területen alkot maradandót} abban, amireegyéni képessége van. kz egész emberiség azonban a maga, történeti életében valamennyi tehetseget magába zár. Ha a kultur ja vak egvik agát az P egyik nemzet v^gy' történeti raemzecok csonkán hagy 53, akkor a másik Kiegészíti, folytai iá s továbbfejleszti, kz abszolút :értéket tartalmazó kultúra mint az emberiség, ele tenek .cella, végtelen: ennek megközelítésére az eáész emberiséinek valamennyi nemzetnek együttesen kell törekednie. ^