Napi Hírek, 1936. december/2
1936-12-17 [0384]
N Berlin, december 17. /Német Távirati Iroda/ . Schecht birodalmi gazdasági miniszter, a Birodalmi Bank elnöke "A német gyarmati kérdés" címmel cikket bocsátott a Foreign Affairs cimü folyóirat rendelkezésére. A cikk a többi között a következőket mondja: Manapság sokat beszélnek arról, hogy Németország önellátásra törekszik. Elfelejtik azonban , hogy ezt az önellátást olyan allatok, mint Franciaország és Nagybritannia már régen gyakorlatilag is megvalósitjái -nem is beszélve a Szovjetunióról és az Egyesül t államokról. Az ilyen önell • tas bizonyos mértékben termesztés olyan gazdasági területeken, acely ek maidnem minden nyersanyaggal rendelkeznek - feltéve, hogy azonos vslutaris rendszer alatt állanak. Japán és Olaszország kiváltak az úgynevezett "ha ve-nots ,f-ok, a kielégítetlen nemzetek sorából ós az úgynevezett "have" - a kielégített nemzetek sorába léptek* Kielégítetlen nagyhatalom már csak Németország. így tehát Németország, míg gyarmati nyersanyagkérdéseit nem oldják meg, a nyugtalanság fészke marad, minden békeszeretete mellett is, amely nem engedi lemondani arról a reménységről, hogy a gyarmati kérdést békés uton megoldják* Arra vonatkozólag, hogy csak a nemzetközi árucsere helyreállítása szükséges ahhoz, hogy Németország piacát kiterjeszthesse és igy nyersanyagot szerezhessen, Schecht a következeket irja: Ezt az eszmei elgondolást nem lehet átvinni a valóságba, mert ahogy a valutaviszonyok alapjainak önkénjres megváltoztatása politikai' eszközzé lett, ugyanúgy politikai tényező ma már a nyersanyagok birtoklása is. Különösen nevetséges az a kifogása., hogy a gvarmetok és különösen Németország régebbi gyarmatai nem értékesek ás nogy egyáltalában nem tennének sziyesságe t Németországnak, ha visszaadnák gyarmatait. Erre mindjárt kész az ellenvetés: Ha a gyarmatok oly rosszak, miért ragaszkodtok hozzájuk? Félreértésre vezető a.a is, h* r rr rj utalnak, hogy a gyarmatoknak csekély szerepük volt Németország háború előtti külkereskedelmében. Németországnak a háború előtt nem volt szüksége arra., hogy gy*rm<?t?it sietve kiaknázza, mégis csodálatos, hogy Németország a habom előtt gyarmatait n-gy erőfes^j. tés nélkül mivé tette. Nem szabad elfelejteni, hogy a német gyarmatok átlaf osán csak 25 évig voltak Németország birtokában, j6a Németország r vissz napná gyao"t°it, sokkal nagyobb erővel fogna hozzá fejlesztésükhöz s élelmiszereinek és nyersanyagának - amely most hiányzik - n°gy részét gyarmataiból szerezhetné meg. Hoare angol miniszter tavaly szeptemberben ° népszövetség előtt mondott beszédében r világ nyersanyagforrásaihoz való jutás uj°bb rendezését kívánta.. Hogy e ío rmul a 'mögött milyen közelebbi javaslat vagy szándék áll, mindeddig ismeretien. En ezért két feltételt ''haltok itt megnevezni, amelyek elengedhetetlenek a német nyersanyagprobléma megoldására. MőszöL. is Németországnak nyersanyagát olyan területen kell termelnie, smely :iz c igazgatása alatt a 11, másodszor ezen a gvarmati területen német pénzrendszernek keli fennallania. Minden epyéb kérdésről, amely a felségjog külső megnyila tkozására, így a katonaságra, rendőrségre, igazságszolgáltatásra, egyházra,nemzetközi együttműködésre és hasonlakra vonatkozik, lehet vitatkozni, am A^„ Széket a kérdések-t a nemzetközi együttműködés szellemeben mind meg lehet oldani, amig Németországról nem tételeznek fel méltatlanságot. A német gvarmati kérdés nem uralmi kérdés, és nem presztízskérdés, hanem egyedül gazdasági életkérdés. De épen ezért ettől függ sz európai béke'jövője. . _ ... , /Folyt, kov./
