Napi Hírek, 1936. december/2

1936-12-23 [0384]

L o^n d o n b ó 1 jelentik: , . , r Dr .Habble Ldwin a californiai Wil son-hegyi csillagvizseá­lo igazgatója Londonben terUtt előadásában kijelentette, hogv egy év múlva szer elli fel a csillagviszgalóbai a világ legnagyobb távcsövei, melynek cOO hüvelyk atmeroiu, 30 tonna sulxu tükrét mos! csiszol iák. »z óriás táv­csővel olyarL nagy távolságogra fognak látni. melyet ezer millió év alatt tesz meg a íeny, melynek terjedési sebessége másodpercenként 297.600 km. oL/Kr/Kr Washingtonból jelentik: ... ... . hz ígyesUlt 611amokb«?n a nemzeti biztonsági tanács mes­államtás« szerint gépkocsi balesetek az elmúlt évben 37.500 halálesete? idéztek elo, ara kei százalékkal haladja meg *z előző évi véráldozatot. A legfeketébb hónap október volt 3.930 halálos balesettel. /MTI/ oL Xr/Kr N e w T o r k b ó 1 jelentik: A "üaifcurdsy Review of Literature" cimü amerikai folyóirat ismerteti Lawrence ezredes "'irábia koronázatlan királya" hátrahagyott müvét, melyet egy amerikai kiadó 1931-ben szerzett meg, de Lawrence végakarata sze­rint csak 1950 után szabad közzétenni, amikor már nem lesznek életben azok az angol repülőtisztek, kikről Lawrence megsemmisítő Ítéletet mondott. A szerzői jog megvédésére a kiadó kénytelen volt a müvet tiz példányban kinyomatni, de egy példányéért 500.000 dollárt kár, hogy a mü egyelőre ne jusson nyil­vánosságra. A folyóirat levelezője megtalálta a washingtoni kongresszusi könyvtárnak küldött köteles példányt. A körülbelül 70.000 szóra terjedő mü Lawrence egyik álneve "A/C Ross" alatt jelent meg, ciae "The Mint*A,pénz­verde/ és naplófeljegyzések alakjában ismerteti azt az életet, melyet'Law­rence mint az angol légihaderő közember pilótája az uxbridgei repülóiskolában élt. Lawrence 1922-ben lépett ki a gyarmatügyi minisztériumból, melynek poli­tikai tanácsadója volt, egy ideig mint egy epitész rajzolója tengette életét, rettenetesen nyomorgóit és éehezett, három hónapig lótott fott ételt és gyakran barátai lakása előtt ácsorgott, hogy egy-egy ebédmeghívást kapjon. Tizennyolc penny volt egész vagyona, midőn rongyosan ? agyonehezve jelent­kezett a légi haderőbe. A napló az amerikai ismertetés szavai szerint meg­döbbeni: élethűséggel irja le "az angol kaszárnya poklát", idézi a kat onák' leírhatatlanul durva szennyes nyelvezetű beszélgetéseit, az altisztek ember­telenségét, a tisztek megvető kegyetlenségét és számos tisztet valóságos szadista vadembernek ábrázol. 4z írónak nyilván az lehetett a szándéka, hogy később kigyomlálja a napló jegyzeteiből a nyomdafestéket nem tűrő részle­teket, azonban *z ismertetés megállapítása szerint a könyv borzalm°s realiz­musa ellenére minden sorából az emberi lélek mély ismerete csendül ki./MTl/

Next

/
Thumbnails
Contents