Napi Hírek, 1936. december/2
1936-12-18 [0384]
§ h dohánybeváltó hivatalok kérdőivet küldtek az összes dohánytermelőknek, felszólítva őket, nyilatkozzanakakarják-e jégkár ellen biztosítani termésűket és elfogadják-e a kérdőívben ismertetett tervezetet. Közli a kérdőiv, hogy a pénzügyminiszter hajlandó a' dohánytermés Jégkár ellen kedvező feltételek mellett való biztosításának kérdését intézményesen megoldani és ezt a biztosi tást minden kényszer nélkül az önbiztositás formájabon megvalósítani abban az esetben, ha a dohánytermelők megfelelő számban vállalják ? biztosítással járó kötelezettségetcet. A kérdőiv ezután ismerteti az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Dohány termelési Bizottsága és a Dohánytermelők Országos Egyesülete, valamint sz állandé Dohány termelési szaktanács által általánosságban elfogadott, de részleteiben még tárgyalás álló tervezetet, amely szerint a megoldás lényege a következő lenne. A jelentkező dohánytermelők által befizetendő biztositási dijakból hat év tartamára alap létesülj amelyet - a dohánytermelési érdekképviseletek közreműködésével ás ellenőrzése mellett - a dohány gtö vedé ki központ igazgatósága kezel. Az alap igazgatásával és a jégkárfelvétellel járó rendes költségeket a pénzügyminisztérium vállalna es igy az összes biztositási díjbevételek teljes egészükben a kártalanítás cél iáit szolgálnák. A biztosításban résztvenni óhajtó termelőknek a biztosítást önként kell vállalniuk és pedig az alap működésének fentemii tett egész tartamára. \ haszonbérlő dohánytermelők kötelezettsége azonban e hat éven belül is csak addig áll fenn, amig a szobenlevő ingatlanon gazdálkodnak. Ü biztositast vállaló dohánytermelők biztositási dij cimén évenkint egységesen ás országosan a fuvarpótlék nélkül számitott dohánybeváltási árnak, valamint a jégverés esetén megállapított kárösszegnek öt százalékát kötelesek fizetni. A dohány serte szekta kertészszerződésben a beváltási ár megosztására vonatkozóan megállapított arányban részesednek a megállapítandó kártalanításból, ezért ugyanilyen arányban járulnak hozzá a biztositási dij fizetéséhez is. Ha az alapnak a biztositási dijakból származó bevétele normálisnak mondható esztendőben a kártalanítások kielégítésére hem volna elegendő, akkor -a dohánytermelők érdekképviseleteinek meghallgatása után - vagy a kártalanítás mérvét kell csökkenteni, vagy az általános biztositási díjtételt kell felemelni. \ felemelt dijtetel »zonb°n a hat százalékot semmiesetre sem haladhatja meg. A biztositási díjbevételnek a kártalanítások kifizetése után fennmaradd részét tartalékalap létesítésére fordítják mindaddig, amig a tartalékalap a biztositási díjbevétel évi átlagának háromszorosát el nem éri . Ennek elérése esetén vagy a biztositási dijat csökkentik vagy a szolgáltatásokat emelik. Ha megfelelő tartalékalap összegyűlte előtt oly nagymérvű jégká állana elő, hogy a kártalanítások a tartalékalap igénybevételével sem fedezhetők, a pénzügyminiszter kamatmentes beöi csön nyújtását helyezi kilátásba. f \ kölcsön oly részletekben lesz visszaf ize thetőhogy a törlesztés a biztosi tási dijnak fél százaléknál nagyobb emelését ne tegye szükségessé. '> biztosítási dij a'hat és fél százalékot ez esetben sem haladhatja meg. Az ültetvény jégverte részén mutatkozó'Öt százalékot meg nem haladó kár'esetén kártalanítás nem jár. Ezt meghaladó kár esetén azonban az egész kár alapulvételével történik a kártalanítás össeegének megállapítása., /Folytatása következik./ { o Kö/Kr 457^ HOy^c
