Napi Hírek, 1936. december/1

1936-12-02 [0383]

Helytelenít minden töredék mandátumrendszert is, mert a nagyo b pártok^felé kell terelni a kisebb pártokat, összefogásra és nem széthúzásra kell kéV4i.tetni a pártokat. 1 listakapcsolás megengedését feltétlenül szükségesnek tartja. Helyesli a pétválasztások' izgalmakat előidéző rendszere helyébe a pótképviselői rendszer bevezetését,még a kerületenkénti egyéni választás^mellett is. Helyes volna,, ^ha a leszavazásnak a Házban csak "a felhatalmazási javaslatnál volna kormánybuktató konzekvenciája, általában helyeselne olyan alkotmánymódosítást, amely a kormányt egy évben csak egyszer kényszeritr arra, hogy a maga életének fenntartására esetleg"poÍitikai áldozatokat hozzon. Föltétlenül meg kell adni ^az államfőnek a hazfeloszlatás lehetőségét, természetesen bizonyos határidőhöz kötve a Ház újra'összehívását. Fontos, hogy ne szakadjon meg a képviselő és a közönség, a törvényhozás és a választópblgárság között a személyes kontaktus, de a képviselő ne alacsonyodjék le a választók kijárójává. Vagy nagy egyéni kerületeket kell tehát alkotni, vagy kisebb laistromos körzeteket. A csonka területeket-meg kell szüntetni,_ a bennük • rejlő aránytalanság nem "tartható fenn. Végül mint általános elvet azt a gondolatot hangoztatta, hogy e

gy egészséges választójogi rendszert lényegesen elősegít az, ha a kiválasztás nem mesterkélt, hanem természetes egységeken keresztül történik, ahol nem a választási hangulat szabja meg a' választók értékítéletét, hanem abql a tartós együttélés során az értékítéletek már kialakultak és a kortéziának döntő szerepe nem lehet. Ezért '

u

ive a törvényh: tósági választójognak, a . i törvényhatósági lajstromnak* Mindent összegezve hangsúlyozta, hogy az uj választóiogi rendszer ne legyen sematikus, mechanikus, primitív, sejtnélküli szervezetlen valami, hanem szerves, organikus, becsületes, a magyar élet minden értékét komolyan figyelembevevő összetett rendszer . Nem csalhatatlan;/ooldog lesz,ha bárki jobb gondolatokat hoz s meggyőzi bármily vonatkozásban. la becsületes kompromisszumról van szó* annak eredményessége nem fog rajta és pártján múlni. ssay Károly szólalt fel ezután s rámutatott arra, hogy az ellenzéki pártok hosszú évek óta eleget tettek annak a kötelezettségüknek, hogy ismertessék a választójogi reform kérdésében elvi álláspontjukat.-Maga két választójogi törvényjavaslat tárgyalásánál és több más aíkelómtaa&is kifejtette elvi szempontjait, amelyek nagy egészükben megfelelnek annak a feliogasnak. amelyeket Bckhardt kifejtett, ilyen körülmények között indokoltabb lett volna, ha a pártközi értekezlet megismerhette volna a kormány vagy legalább a többségi párt álláspontját. Ivády Béla rövid felszólalásának az a lényege, hogy a kormánypárt íJfWuáltalánosságban,sem részletekben sem elvileg.sem gyakorlatilag nem kivan állást foglalni, várja az ellenzéki partok allásf glalását és kijelenti, hogy a felmerülő megoldási módokat jóakaratú bírálattal fogadfa. Ez a szerepeknek teljesen helytelen felcserélese. Mivel Ackhardt Tibor részletesen kiterjeszkedett az elvi kérdésekre, o sem zárkózik el az elől T

^>gy röviden újból tisztázza álláspontját. t i,..' . Mindenekelőtt két kérdést kell felvetni. Az első az, akarja-e a partkozi értekezleten képviselt minden párt és a konferenciának minden tagja* hogy

o

a kormányzás alapja a tiszta népképviseleti parlamentáris rendszer legyen? Ha erre határozott választ kapunk, a további kérdés: hajlandó-e a partok levonni a_okat a következményeket, amelyek a parlamentáris kormányzat velejárói? Hajlandók-e elfogadni

1

, hogy a kormányzásban a tiszta, minden befolyástól mentes nemzeti akaratnak kell érvényesülni? Ha igen, a íeladat csak az lehet, hogy mindezt a választójogi reform keretében'biztosítsuk. /Folytatása következik/ .

n H/t 7<3 a— ')