Napi Hírek, 1936. december/1

1936-12-02 [0383]

Ezután a korrektivumokról, a biztosítékokról szólott. Foglalko­zott a falusi intelligencia szerepével és megállapította, 'ogy a falusi intelligenciának nevelésre volna szüksége és" odiozus"politikai terheitől való megszabadít'sára, hogy teljesen méltó „ . lehessen a maga falu és népnevelő hivatásának ellátására. A földbirtokos osztály•tény­leg.' természetes vezető szerepre hivatott a falu népével kapcsolatban, Saj­nos igen sokat vesztett súlyából és politikai befolyásából is, rendkívül nehéz, többnyire függő helyzetben él, másrészt viszont örömmel állapítható meg, hogy a falusi parasztság és a földbirtokos elem között a forradalmak utan "fennállott ellentét ma nincs meg, sőt ma a falusi parasztember rendkí­vül hálás azért, ha valfki, akit ő urnák nevez, becsületesen melléje áll, érdekét védi és szolgálja. A városi intelligencia politikai értéke _ és ezt a titkos választójognak tulajdonítja - határozottan Javult 7 a háború előtti szerepéhez, súlyához és befolyásához képest. Semmiféle politikai hitbizományt nem lehet kreálni^ ellenben olyan választójogi rendszert kell létesíteni, amely mellett az intelligenciának a politikai munkára teljes lehetősége nyí­lik s mód adatik néki arra, hogy a maga munkájához mérten politikai súlyra és befolyásra tehessen szert. Az egész világ fejlődése azt mutat is h 0 gy egészséges és állandó nemzeti kormányzást másra, mint a nemzeti alapon meg­szervezett paraszttömegek széles vállára építeni sehol nem'lehetett és nem is lehet. A magyar paraszt parlamentáris hajlandóságú lény, szeret közügyek­kel foglalkozni"s a magyar parlamentarizmust nem is tudja elképzelni a ma­gyar paraszt intenzív es szerves részvétele nélkül. Nem a nemzeti elfogult­ság mondatja vele, de a meggyőződése, hogy a magyar parasztnál különb pa­raszt sehol a világon nihcs. A magyar nemes'és a magyar paraszt mindig a legteljesebb politikai s^olidaritasbar. és áldozatkészségben állt ki a nem­zet védelmére. A sajnos lecsökkent magyar politikai kvalitások regeneráló­dását a magvar paraszttömegek kifejlesztésevei, öntudatositásával és a nem­zeti politika épületébe való intézményes bevezetésével látia egyedül lehet­ségesnek. Az ipari munkásság magyarországi szerepe fényes bizonyitéka annak, hogy egy revolúciós erőbőr hogyan lett evolúciós erő amely ma a legkesésbbé sem akadálya a nemzet józan és egészséges fejlődéséneK.. le ami bekövetkezett az ipari munkás ágnál az még megoldásra vár az agrármunkásság­nál. A titkos választójogtól azt is várja/ h ogy az alföldi földmunkás prob­léma megoldásával sok értelmes gondolatot produkálni tudó falusi földmunkás vezető elemet kapunk, amely ezt'a tömeget is bekapcsolná a nemzeti politika egyetemébe. A titkos választójog kapcsán kész elfogadni minden olyan biztosi ­tékot, amely nem ütközik a jo erkölcsökbe. Becsületes politikai kompro­misszumra hajlandó a biztosítékok kérdéa&en is, csak egyet köt ki: a korrek­tivumok ne szüntessenek meg teljesen szerzett jogokat. A választójog terje­delmét semmiasetre sem tartja kíbővitendőnek, hiszen a felnőtt .férfilakosság négyötöd része ugy is^szavazőá. A titkos választójogos rendszerek legnagyobb gyengéje eddig abban mutatkozott, hogy a nagy pultok apró pártokra töredeztek s csak alkalmi koalíciók formájában lehetett kormányzjdképes többségeket összehozni, aminek gyenge és bizonytalan kormányok keletkezése a következménye. Ez ellen csak abban van védekezés, ha nem elméleti igazságosságra törekszünk, hanem olyan gyakorlatilag hasznaiható választójogot rlkotunk. amely nem az egyéni jogok­ra, hanem a Közfunkcióra helyezi a súlyt. Helytelenít minden olyan megoldást amely országos lajstromra építi fel a választást. /Folytatása következik/ , ~ . v ' v IX óra 7J Dere

Next

/
Thumbnails
Contents