Napi Hírek, 1936. december/1

1936-12-14 [0383]

Az állami tevékenység kiterjedése az államtudományi tárgyak/közgazdaság, szociálpolitika stb./ fcihangsulyozását teszi szükségessé, a"jogtudományi tárgyak visszafejlesztése nélkül. Legföljebb a romai jogi órák számát lehetne csökkenteni. Tekintettel az igazságszolgáltatás és a közigazgatás egybefonódására az egyetemnek olyan bírákat kel

1 nevelniök, akik jólismerik az élotet-és olyan közigazgatási ,tisztviselőket. akik értenek a jogalkalmazáshoz. / ügy van ! ügy"van !/ Figyelemmel kell lenni a gyakorlati közigazgatási vizsga. * . bevezetésére is. Szükség van nem kötelező gyorsirasi tanfolyamokra és a külföldi nyelvek és szakismeretek nem kötelező tanitására, Ami a tanulmányi idő meghosszabbítását illeti,erre általánosságban nincs szükség, mert az éves rendszer bevezetése a gyengébb előmenetelü hallgatók tanulmányi idejét úgyis maghosezabbitana; A vizsgák számát nem szabac szaporítani, de célszerűbbnek látszanak az összefoglalt ' nagy záróvizsgák a tanulmányi idő befejezése után. A doktorátus kérdéséről szólva Moor Gyula egyetemi tanár főként arra 8 szempontra hivta fel a figyelmet, hogy a doktorátus színvonalait-' • ' \ nem sza.bdd a képesítő vizsgák színvonalának rovására emelni, A sokak által kivátt tudományos doktorátusra szükség nincs, mert a magasabb tudományos fokot, az egyetemi magántanári habilitáció' adja meg. Cajnos azonban már ott tartunk, hogy nemsokára a magántanárság sem fogj? a magas tudományosság szempontját jelenteni .Elfogadhatatlannak tartja azt a gondolatot,'hogy a jogvégzett hallgató számara r közigazgatási képesítés elérése céljából még a műegyetemi közigazgatási tanfolyamnak egy féléven át való hallgatását tegyék kötelezővé. Az előadó végül megemlített egy olyan srvet, amelyet Lázár Andor igazgágügyminiszter vetett fel személyes diákkori tapasztalatai alapján. E terv szerint az elsőéves hallgatók számára meg s tulajdönképem elsőéves tanfolyam megkezdése előtt két-háromhetes _bsvezet., előadást tartsanak, amelyek során megmagyaráznák nekik a közjog, magánjog ás a büntetőjog alapelveit. MoÓr Gyula professzor előadása vegén a következőket jelentette ki: - Mi, egyetemi tanárok, - és azt hiszem, ezt mindnyájunk nevében mondhatom - szivünk egész melegével fordulunk a mi derek ifiusá^ank felé, különösen a mi szorgalmas és jó előremenetelt! hallgstdink felé akikkel a harmonikus együttműködés t nagyon kívánjuk. /Nagy taps/ ' . A Moor Gyula előadását követő vitában elsőnek Molnár Kálmán egyetemi tanár szolalt fel és a jogi oktatás egyes különleges kérdéseirol_ em? ekézett meg. Nagyon szükséges tartja azt, hogy a tanrendben és & vizsgarendben a jog- es allambölcselet erős-bb hangsúlyt kanion A jogi oktatás uj rendjének fő célja PZ kell, hogv legven, hogy ePensulyozza^zt az egyre jobban erősödő veszedelmes irányzatot, amely a iog • hatalmi elemere helyezi a fősúlyt. Ami a kötelező leckelátogatást illeti ebqen^a tekintetéén oly/n szabályzatot kell alkotni, amely°a jogtanuló ' ííjusag két - kategóriájának - az egyetemeken tanúié *

s B magántanuló ifiuságnak - külön utjat kulönszerüségüknek megfelelően eltérően szabálvozza Külön vizsgarendet keli csinálni a ténylegesen hallgató jogászok számára' es külön vizsgarendet a hallgatás né

1 kii vizsgázók számára'. Szükség van továbbá selejtezésre is - fogi oktatás során, de ezt már az a

1 apvizsgák-" üal kapcsolatban el kell végezni. Javasolta, hogy ha a jelölt az alapvizsgák bármelyikén olyan értelmetlenséget vagy az előismeretek olyan hiánvát árulja el, h9gy a_ jogi képzettség megszerzése egészen valószínűtlennek" latszik, a vizsgabizottság elnöke komolvan figyelmeztesse, hogy képességeivel arányban álló célokat tűzzön ki mtgs elé. , ba/Dn f¥/rrn Pr* -••> - — ORS'/.írrvc