Napi Hírek, 1936. december/1
1936-12-14 [0383]
A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar jogászvilág igen élénk résztvétele mellett kezdte meg hétfőn délelőtt féltízkor tanácskozásait Tasnádi-Nagy András vallás- és közoktatásügyi államtitkár elnökletével az országos ielsőoktatási kongresszus jogi szakosztálya, amelynek főfeladata az, hogy a jogi oktatás reform iának sokat vitatott kérdését megtárgyalja, kz ülésen a kultuszminisztérium részéről jelen volt Szily IC álmán államtitkár, Jalsoviízky Károly miniszteri osztályfőnök, az elnöki osztály vezetője és Fülei-Szántó Endre miniszteri tanácsos, az egyetemi ügyosztály vezetője.Megjelent a hallgatóság soraiban a magyar jogászélet számos Kiválósága, Ott volt Oszvald István, a kúria elnöke, Finkey Ferenc koronaügyész, Papp József, az ügyvédi kamara volt elnöke, Keresztes-Fischer Ferenc, a Pénzintézeti Központ elnöke, Varga Imre, az állami legfőbb számvevőszék elnöke, Teleki Pál volt miniszterelnök, Karafiáth Jeni és hud János volt miniszterek, Megjelentek az ülésen teljes számmal a budapesti tudományegyetem jogi karának tanárai és nagy számmal a vidéki egyetemkk iogi karéinak tanárai is, Tasnádi-Nagy András államtitkár megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a tárgyalás főtémíja a jogi oktatás reformja lesz és minden elfogultság nélkül el lehet mondani azt^ hogy ez lesz egyúttal az egész kongresszusnak is a legfontosabb tárgya. Azért meri ezt állítani, mert állami életünkbon^ az állami igazgatásban és az autonómiák igazgatásában, sőt általában közéletünkben is legnagyobb számban jogi képzettéégü férfiak vesznek részt, igen nagy jelentősege van tehát annak, hogy ezeknek a képzettsége milyen minőségű és milyen értékű, de egészen különlegesen időszerű is a jogi oktatás gondos és körültekintő megvitatása, olyan jogoktatás, amely magasabb jogászi szellemben folyik, mert a jogállam gondolata, amelyhez mint eszményhez ragaszkodunk, és általában a jog-eszme, világszerte válsígban van, sok lekicsinylésben részesül, sőt erős támadások tüzében áll. A jog nem egyhelyütt kisiklik a szerves fejlődés pályájáról, ami könnyen tekintélyének aláásásához vezet.Ebből nem szabad vádat kovácsolni azok ellen, akik a múlttal szakító jogrendszereket hoznak létre, mert ezeket a megváltozott viszonyok parancsa sürgette ki, mert nem^ehet az ; olyan dogmákhoz ragas-kodni, amelyek felett az idő,a fejlődés is a történelem keresztülgázolt és amelyekre egv egészen uj nemzedék már szinte idegenül tekint. A jognak, a jogtudománynak a jogszabályalkotásnak és a joggyakorlatnak folytonosan lépést kell tartania az élettel, mert különben szakadék támad a kettő között. Ez pedig az állami és a társadalmi rend veszedelmét jelenti. A jog nem lehet" zsilip, amely az élet folyamát megállítja, hanem a jog jól megépített ut kell hogy legyen^ amelyen az élet fennakadás nélkül tud előrehaladni, A jogi oktatás kérdésének különösen nagy súlyt ad az a körülmény is, hogy talán egyik tudományszak oktatása terén sincs olyan égető szükség bölcs és átgondolt'reformja, mint a jogi oktatás terén, ahol ' nnyi kárt okozott a tömegoktatás és a belső hajlandóság és a pálya iránti komoly érdeklődés hiánya, és az üres diplomahajszolás. Jogi oktatásunk e gyengéi mellett nphetett fel olyan jogásznemzedék, amely nagy részében nem volt alkalmas komoly jogászi hivatás betöltéseié, de alkalmas íolt arra, hogy a jogász nevet a közvélemény előtt kedvezőtlen megvilágításba helyezze, Igy termelődött ki az a felfogás, mintha a jogtudomány aféle segédtudomány lenne. Ennek a felfogásnak a kialakulásában nem csekély része van azoknak a jogászoknak, akik jogi tanulmányaik befejezése után sem továbbképzésre, sem tanulmányaikban v-ló elmélyedésre sem hajlandók. /Folyt.köv./ >r , I C 2J? TV hr:
