Napi Hírek, 1936. december/1

1936-12-04 [0383]

Elsősorban a multat kellene jobban tekintetbe venni_az állam berendezésénél. Az autonómiákat bizonyos szerephez kellene juttatni. Ezért foglal állást a vármegyei lajstrom mellett. Okvetlenül szükség van nagyobb autonómiára, megyei ,és mindenféle más autonómiákra . Ha Svájcnak 22 kantonja van és. meg tud élni, akkor Magyarországon sem lett volna a legnagyobb baj, ha husz ilyen parlament lett volna. Ha látja, hogy a főispánok párt lelvénvt hordanak gomblyukukban, s hogy az alispán a lőispán mellett cssk másodrangú személy, kénytelen megállapítani, nogy ez nem a régi vármegye. Ez sorvadás, ez gyenge nép, ez önállótlan in­telligencia. Ha nézzük a nagy euróoai jelenségeket, a diktatúrákat, látjuk, hogy a diktatúrák uj életet a ka/na k, mert nem elégszenek meg azzal a hatalommal, amely megyén. Nem elégszenek meg azzal, hogy mindent legá­zoltak, minden pártot megsemmisítettek, hogy temetőt csináltak a köz­életből, hogv a sajtót nem engedik lélegzeni, hogy mindenkit agyongá­zolnak, akinek véleménye van. Mintha rossz lelkiismeret kergetne őket, nem tudnak megállani, uj életet akarnak, uj államot akarnak, uj embert akarnak, aki nekik való ember, kzeke t a ielensé g ek et/nem le het teljesen ligyelmen kívül hagyni,Ebből az óriási /azonban/ szellemi áramlatból mégis csak lesz valami; nem lehet könnyedén szt állítani, hogy ezek muló jelenségek.. Ezek a jelenségek méreteikbén so&kal nagyobbak és tulmennek minden képzeleten. Látunk óriási kontinenseket, ahol minde­nütt ez az áramlat uralkodik. Ezt leltétlenül ugy kell nézni, mint bi­zonyos kezdeményezést s ha ez az uj ke zdeménve zé s megvan, akkor a nemze­teknek ezzel feltétlenül számolniuk kell. Lehetetlen, hogy ne legyen ez hatással valamennyi nemzetre és államra,, közöttük a mi nemzetünkre i s. Amikor egyrészt a régi elveket, a régi értékeket megbecsüljük, másrészt tekintetbe kell vermünk.az uj elemeket is. Okvetlenül össze kell tehát kötnünk a multat és a jövet. Minthogy a régi alapon nem tud­juk álmainkat megvalósítani, más uton is kell velük foglalkoznunk. Ugy iát j.., hog ezzel a véltményével egyedül marad ebüeii a bizottság­ban, de véleményét a bizottságban és a parlament plénumáben, de a nép elő tt is hangoztat ni fog ja f Ernszt oándor beszéde végén annak a véleményének adott kiie­jezéet, hogy ezt az értekezletet egy következő lépésnek kell követnie. Félté tíeínul szükségesnek tat ujaKb kompromisszumos tárgyalást. Eriedrich István javaslata szerintié a legradikálisabb, mert ko -rexti­vumok nélkül térne át az egész vonalon a titkos választójogra. A kompro­misszumra való hajlandóságot,örömmel konstatálja mindenütt. Hajniss kereűc volt a következő szónok. Mint a. titkos szavazati jog hive t legnagyobb örömmel és tisztelettel nej lik meg azok előtt a képviselők előtt, akik az értekezleten a titkosság mellett állást fog­lalnak. Tisztában volt azzal, hogy az uj képviselőház a .; választások után nem ío^ja első kötelességének tartani a titkosság bevezetését, de reméli, nogy nem megy szét anélkül, hogv ezt a becsületbeli köte­lességét ne tel j esi te ne". Á titkosság a magyar életben hatalmas válto­zást fog hozni s ezért ennek előkészitésé nez idő kell. Eckhardt Tibor beszédét keretnek elfogadja-- A titkos szavazati jogra való áttérést sehol a világon nem kezdhették meg égr elméi etil eg tökéletesen elfogad­ható rendszer el. Ezért s parlament na nem is végezne tökéletes munkát már ceak azzal , hogv bevezetné a titkos szavazati jogot, történelmi munkát végezne, amelyek ciklusról-ciklusra javítani lehetne. Osztozik Eckhardt Tibornak abban az ajánlatában, hogy először a titkos szavazati jog kérdését tárgyalják le. A népképviselet elvét teljes mértékben el­fogadja. Helyesli azt is, hogy az alsóház és a. felsőház bizottságai lehetőség szerint együ tt dolgozzanak. Igen helyesnek tartja:, a válasz­tásoknak biréi ellenérzéséről szelő ajánlatot." A demagógia, kérdését óvatosan kell kezelni, mert ez az u alkodé párttal ellenkező véleményen levő pártokkal szemben visszaélések e vezethet. A falu és a város közötti minienné ven nevezendő különbségtétel véglegesen és tökéletesen el kell hogy tűnjék a magyar törvényekből ./Eolyt.köv ./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ^* $® P

Next

/
Thumbnails
Contents