Napi Hírek, 1936. december/1
1936-12-04 [0383]
A- Magyar Távirati iroda jelenti; A választójog reformj' 7 ügyében összehívott j t pártközi értekezlet pénteken délelőtt Konis Gyula elnöklósével fsgkx folytatta tanácskozását. A kormány részéről Darányi Kálmán miniszterelnök. Kozma Miklós belügyminiszter,' Lázár Andor igaz ság ügvmini szter, továbbá Tahy László miniszterelnökségi és Mike.cz Ödön belügyi államtitkár jelent meg az értekezleten. Ereszt oándo r, az első szónok, bevezető szavaiban rámutató tt arrá, hogy a mostani időpont igen alkalmas arra. hogy a pártközi értekezlet á titkos választójogot dekia álja, mert vaIáménn~ 7 i párthan meg van a hajlandóság megfelelő kompromisszum számára. Az ellenzéki pártoknak mindig is az volt a kíván sávúit, hogv a titkosságot törvény te ikt a s s ÉK . A legutóbbi választás^' a Les Imával a választások nagy része olyari^vol t, amilyenedhez hasonlók /a magyar választásik történetében aligh/a találkozunk. A többségi/kaT/ $oiyan szervez edést kezdeményezett,'amilyenhez hasonló nem volt a magyar közéletben. Most keresni kell a kivezető utat. Elismeri, hogy aránvlagos nyugalom van nálunk ? de nagyobb a nyugalom a parlamentben, mint Kint az országban. Az egész világon igen nagy nyugtalanság tapasztalható* izt a nyugtalanságot 1 egnagvobbrészben mindenütt a nemzet fiatalsága Dkozza > $ párt Ami a választójogi értekezietet illeti, nem helyesli, hogy a töjbségi párt teljesen néma.Igaz, hogy az ellenzék is óvatos, mindenki a negatív vonalon marad, pozitivumo.ckal alig jön elő valaki, s nem tudja, hogy a kormány sokat ug-e tanulni ebből az értekezletből. /Darányi Kálmán: De igen sokat!/ Az ellenzék azért akarja a titkosságot, mefrt enyhíteni óhajtja a szavazás következményeit; nem aka ja, hogy szavazás után zaklassák a szavazót. Ami magát a választási eljárást illeti, 1 eg inka eb a . a jstromos szavazás mellett van, már csak azért is, mert a választókerületek igen nagy részében ez a rendszer van már érvényben. Bethlen István gróf a lajstromos választás ellen foglalt ál.ást, idézve Chamberlaint, hogy a lajstrom diktatúra felé vezet. Ha valaki Franciaországé t né zi, ahol nincs l aj st romos választás, láthatja, hogv Chamberlah •megbukott elme: étével. Azt sem lehet felhozni a lajstromos választás ellen, hogy költségesebb választás. A választás minél olcsóbbá tételére deli törekedni* ennek kell az egyik 1 egíebb irányelvnek lennie. Lajstrom mellett a kisebb pártok kevesebb eséllyel indulnak. A lajstrom nagy orvosszer a demagógiával szemben, mert egy teljesen ismeretlen ember lajstromos választás mellett nem tud fel. Lépni, viszont kis helyár akárhányszor jobban tud érvényesülni, mint az érdemes egyéniségek. A lajstrom tehát bizonyos szempontból fék. Azonban nem ez a legfontosabb. ; lZ t látja , hogy az államok a régi alapon nem tudmak egzisztálni. Európa államai közül 1 csak igen kevés helyen van még meg a régi alapok utolsó maradványa . A feladatok meglendíti k" a parlamenteket s ázón keli gondolkodni, hogv a parlamentek így nem képesek megállani. A parlamentek alkotmányos szabadsagok védői voltak az uralkodókkal szemben, ma azonban alig vannak már diriaszták s a parlamentre zúdul minden, arra a tényezőre, amely azelőtt ellenőrző volt.. _ A régi aiapokon tehát nem lehet" maj d fenntartani az államokat, valamit tenni kell. Látjuk, hogyan szaladnak a nemzetek a másik táborba, amely a parlamentarizmussal szembenáll. Senki jobban nem félti a nemzetet att^l, hogy e rre az útra iép, mint ő maga, mégi- azt gondolj a hogy uj és organikus dolgok a lenne" szüksé g, nem pedig csak egyszerűen megmaraani a rági vágá ny okon./re 1 yt • köv • / Gu/vi 4 % 1 ••)
