Napi Hírek, 1936. december/1

1936-12-03 [0383]

Nézete szerint a törvényhatósági laistromos választás volna a legcélszerűbb és r legegyszerűbb,Béri a miniszterelnököt, hogy a "választójog kérdésének elbírálásánál necssk a kormányzati szempontokat ^anem az országos és általános politikai szempontokat is vegye figyelembe. Vázsonyi János a pártközi értekezlet mai ülésének utolsó szónoka szerint a miniszterelnöknek és Hvatali elődjének az volt a célja a pá.tközi értekezlettel, hogy inkább a szükséges légkört teremtse meg a benyújtandó javaslathoz

1

! mintsem hogy ma.aának a készülő törvény javas! atnak az alapelveit rögzítse le. A pártközi értekezlet célja a nézetek összeegyeztetése. Yalanennyi felszólaló elismeite a titkos választójog bevezetésének feltétlen szükségességét és azt, hogy elsősorban a lej írt ajánlási rendszer az, amely módosításra szorul. Ez már magában górtközi megjegyezés alapja kell hogy legyen, s egy kialakítandó Törvényjavaslatnak legfőbb alapelvei ebben már lefektetve volnának. £ korrektivumokról szólva hangsúlyozta, hogy a többes-szavazat vagy az élektoros választás bevezetését elvetendőnek tartja. Maga is azt vallja, hogy a kormányzói joakör kiterjesztése, valamint a felsőház reformja tulajdonképen a választójog korrektivumai és ezért a választójogot kell először megvalósitani, ami a lényeget alkotja, 8 aminek a másik kettő csak függvénye .• Helyesen mondotta tegnap Ivády Béla, hogy nem lehet egy törvényjavaslatnál sem a kormányt, sem pedig egy parlamentet határidőkre szorítani. Ezt nem is kívánja senki. Földalatti erőkkel szemben csak a parlamenti erők összefogása és az igazi nemzeti egység megteremtése becsületes választójogi reform és tiszta választás utján szüntetheti csak meg azt a belső veszélyt, amely mind a legszélsőbb baloldali, mind a jobboldali szélsőség fenyegetése folytán fennáll, i titkosságon kivül biztosítandó az eljárás tisztasága, a" közigazgatás befolyásának kizárása, a birói ellenőrzés, a visszaélések legszigorúbb büntetése és petíciók esetében a közigazgatási bírósági költségekre vonatkozó reform, az agitáció egyenlő lehetősege és az izgatás súlyos büntetése, összefügg a kérdéssel s a kormány törvényalkotói tevékenységének alapja kell hogy legyen a továbbiakban az egyesülési és gyülekezési jog törvényes rendezése, a n sajtószabadság biztositása és legelsosorban a háború esetére szóló kivételes hatalomi .végleges megszüntetése. jft lajstromos szavazás 'rendszerét hátrányosnak tartja- az mindenkor drágább választási eljárást jelent mint az egyéni kerületi szavazás, ebből a szempontból tehát a plutokfácia előnyét jelentené. El kellene tiltani s ielvényeknek és a jelképes plakátoknak a használatát választásokkor s általában te kellene hozni azt az intézkedést, amoly nem mindenütt engedi meg plakátok kirpgf sztását, hahóm minden kerületben csalj; upghatáxozott helyeken, a^ol minden pártnak külön-külön ön/ál ló táblája- volna. Ezáltal egyszersmindenkorra megszűnnék az a csúnya plakátharc, v

ogy az egyik párt" átragasztja a másik párt plakátját s a választás is olcsóbbá válnék. Tiltsák "el a pártokat külön körlevelek szétküldésétől, viszont a vílasztási bizottság, illetőleg a választást irányító hatóság körlevél.en értesítsen minden egyes választót a-ról, hogy mely pártok indulnak s hogyan kell szavazni. Az ajánlási rendszer tekintetében az angol rendszert tartja a leghelyesebbnek, de ugyanúgy eií'o ad is azt is, hogy száz ajánló közjegyzőileg hitelesített al lírásával jelölné a képviselőjelöltet, azzal a megszorítással azonban,hogy'egyetlen pírt sem adhat be sern^többet sem kevesebbet mint száz közjegyzőileg hitelesített aláírást. /Folytatása következik/ Gu/I ik óra ífV.-