Napi Hírek, 1936. december/1
1936-12-03 [0383]
Ezt a kétszakaszos törvényjavaslatot tehát pártközi megállapodás alapján lehetne beterjeszteni, a Haz egy nap'alatt megszavazná s a légkör tekintetében enyhülés fog bekövetkezni. /Bethlen István gróf: Erről lehet beszélni./ Friedrich István ezután rámutatott arra, ^ogy a vita folyamán sokszor érintették a korrektivumokat, hol a nemzeti érsekek, hol a jobboldaliság szupremíció jának, hol az intelligencia szupremáciéjának biztosításával kapcsolatban. Ezek azonban mind olyan fogalmak, amelyeket nehezen lehet meghatározni. Ha több európai ország belpolitikai" helyzetét tekinti, akkor megáll api t ja , hogy Magyarországon meg nagyon jó a hely. zete az ellenzéknek. Viszont nem érti, miért félnek nálunk az ellenzékiségtől. A parlamentben teljesen megszűntek a harcok, hiszen valósággal teremteni kell ellenzéket, amely támadj? a kormányt és bizonyos ütemet diktál a parlamentnek. A Háznak nem kell fék,_ inkább dopping kellene neki. j/em látja szükségét annak, hogy különösen kihangsúlyozzák azt, hogy Magyarországon erős kormányra van szükség. A titkos választójog nem veszélyezteti a parlament nivoját, amire példa az első nemzetgyűlés. Az első nemzetgyűlés tagjai végzettség, minősítés és anyagi - függetlenség tekintetében igen magas szinvonalat képviseltek s ez a nemzetgyűlés volt tulajdonkénen szülője az egész mai uralkodó rendszernek. Friedrich I-tván végül vitába szállott azokkal, akik a kispártok ellen szólaltak fel. Nem látja oe, hogy 8 kispártok feleslegesek volnának s hogy nincs joguk az élethez. Ha csak a nagy pártok létjogosultságát ismernek el, ez az egyes pártvezéreknek és az egyes pártszervezeteknek túlságosan nagy hatalmat adna és elnyomná az egyéniségeket, akikre viszont igenis szükség van a törvényhozás keretében. Pelds erre .Bethlen István gróf esete. Payr Hugó a következá szónok rámutatott arra, "ogy a kérdés^lényege az, vájjon az államvezetés művésszéte parlamentáris vagy diktatórikus uton helyesebb-e. Az utóbbi időbbn gyakran hallani azt, hogy Magyarország közvetlen közelében is nagyszerűen vezetnek egyes államokat diktatórikus uton. mégsem lehet vitás, "~ogy a parlamenti állsmformg oz egyetlen leheti államforma, amely népek ós államok, de főképen Magysrország létét hosszú id^re biztosítani tudja. A diktatúra ugyanis lehet vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz, mart a diktatúra a dikíátor képességei tői fü^-g, 1 viszont a parlamentáris államforma sohasem lehet nagyon jő, de 'sohasem lehet nagyon rossz sem, ez sz államforma a középszerűségek hullámzása s igy sokkal inkább tud biztosi tani állandó stabilitást egy nemzet szamára, A rirrlaraentnek nem feladata a nép vezetése, ez a kormány dolga. A parlament kizárólag tömegindulatok ' levezetésére szolgál. Imikor egy országim akar gazdasági akar külpolitikai vagy bármilyen más okok feszültséget idéznek elő. olyankor he diktatórikus államforma v?n f a feszültség robbanáshoz vezetőmig ha parlament van»a feszültséget mindig le lehet vezetni azzal, hogy uj parlamentet hivnak Össze. Nem kell félni a titkos választójog bevezetésétől. A tap^szta-; lat ezt bizonyítia. hogy ahol Magyarországon bevezették a titkosságot ott annak s raminemű hátrányát nem lehetett megállapítani. Erre példa a főváros s a vidéki törvényhatósági városok is. A tömegek a titkosság alkalmával mindenütt kiválóságokat igyekeztek maguk fölé emeln^'. A titkos választójog mellett a kormánynak és minden pártnak nem kell mást tenni, mint olyan embereket kell kikeresnie, akik saját szűkebb hazájukban vagy az országban népszerűé^, /félytftásr következik/ . - r Ou/Y 1H óra 7? perc rvncv Á
