Napi Hírek, 1936. november/2

1936-11-27 [0382]

Paris, november 27. /Havas/ A képviselőház pénzügyi bizottsága előtt űaladier hadügyminiszter ma hosszabb .beszedet mondott. _ * ^ZJU-Í/J-J . , , V'/ '"iVvi, ' • ' **•" * 1 i» miniszter/a^aHianyaggyáításban beállott késedelmekre- . • az utébbi hunapok incidensei okozták . hangsúlyozta a miniszter, hogy ha a gyártás üteme meglassubbodik, a maga íeielossegere fog intézkedni. A bizottság tagjai ugy értelmezték ezt a kijelentést, hogy a miniszter egyszerűen igénybe veteti azokat a gyártelepeket, ahol ujabb koesedelmeket állani tanak meg. A hadügyminiszter elmondotta továbbá, hogy adott esetben érintkezésbe lep az általános munkásszövetséggel, hogy járuljanak hozzá a negyvenórás munkahét megváltoztatásához. Kijelentette azután,hogy a fegyverkezésre oorditott erőfeszítés hatástalan marad, ha nem kiséri a kellő erkölcsi szellem a csapatok vezetésében és legénységében. Hangsúlyozta végül, hogy a katonai szolgálat időtartamának leszállításába nem egyeznék bele s ebben a tekintetben az államtanács is egyetért vele. /ITT/ I Bl/Vn T - Róma, november 27. /Stefani/ Viktor imanuel király és császár külön kihallgatáson fogadta a Lloyd Triestino hajóstársaság elnökét és igazgatótanácsának tagjait. A küldöttség felajánlotta az uralkodónak a hajósvallalat alaoitásának századik évfordulójára vert atanyérmet 4ö az október 18.«án Triestben rendezett ünnepségekről szolé könyvet, üenti&e di Frasso gróf elnök hódoló beszédet olvasott fel az uralkodó előtt, aki, szívélyes beszélgetésbe bocsátkozott a ' küldöttekkel ./MTI/ «*«- PT Aln ' _ _ Rio de Janeiro, november 27. Roosevelt elnök, aki Buenos Aires felé átutazóban útját egy^napi látogatásra Rio de Taneiroban félbeszakította, pénteken este a brazíliai szövetségi parlament együttes ülésén, amelyen Brazília szövetségi elnöke és a...politikai élet valamennyi vezető személyisége is jelen volt, beszédet mondott. Hangoztatta az amerikai nép . . idegenkedését a háborútól. A földön van hely mindenki számára - mondotta - anélkül, hogy egymás sarkára kellene taposni. Az amerikai világrész szerencsére mentes ...zoktól - régi ellenségeskedésektől, amelyek sok nyomorúságot okoztok v többi világrésznek

T Amerikai állomok között nincsen olyan viszály, amelyet békés uton nem lehetne elintézni. Az amerikai nemzetek a civilizációnak, a legnagyobb szolgálatot akkor teszik, ha fenntartják a belső és külső békég és ha örök időkre megszabadítják magukat minden háborús veszélytől. Ezt a célt szolgálj:, a Buenos Airésbe egybehívott nagy értekezlet. A világ többi része a fegyveres táborok és fenyegető viszályok képét mutatja. Amikor az egész világot az aggódásnak ez a légköre üli meg, az amerikai állomoknak az a kötelességük és felad tuk, hogy nagy felelősségük tudatában legyenek és 1 * • s*' • !'.'-. • ••• ti megfogadják, hogy ezen s. világrészen 3 békét nem lehet megzavarni. Fejtegetései további során Roosevelt Kanadát is mint az meri kai • földrész egyik részét emiitette s azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a kanadaiak is'egyéni életüket akarják élni/"hóditásoktól és a hódításoktól Val, félelemtől mentesen". Oünél szilárdabb lesz a béke ezen a világrészen, annajobb lesz ez a világ többi részére . •, is. /MTl/