Napi Hírek, 1936. november/1

1936-11-03 [0381]

A tervezett egyéb javaslatok között szerepel a nenize tj főként az ifjúság testnevelésének javitását, a honi földmüveles, álllattenyásztés és haiászat fejlesztését, a miniszteri fizetések módosítását, uj úthálózat építését, a szénipar átszervezését, a szénbányajogok egységesítését és nemzeti ellenőrzés alá helyezését, a közegészségügyi szolgálat javítását, a nyomortanyák eltüntetését, és a lakásépiteáb célzó, valamint az általános népjóléti jellegű tör v én yj avasl atok. L To/L § A Magyar Távirati Iroda jelenti: # # Hóman Balint vallás- és közoktatásügyi miniszter kedden délelőtt minisztériumában fogadta a sajtó képviselőit és Dr. Kulcsár István mi­niszteri osztálytanácsos ' jelenlétében nyilatkozatot adott ki a legköze­lebbi munkaprogrammjáról. , . Négy esztendő óta - kezdte nyilatkozatát a miniszter - az or­szággyűlésen és sajtónyilatkozatokban épen eleget beszéltem nemzetneve­lési célkitűzéseimről és kultúrpolitikai elgondolásomról. Most e& uj kormány tagjaként csak annyit mondhatok,, hogy az eddigi nyomokon kívánok a nemzetnevelés nagy céljait, az egészséges és egységes nemzeti világ­szemlélet kialakítási s a magyar szellemi és testi kultúra színvonalának emelése felé haladni. Ezen a nyomon és ebben a szellemben állapítottam meg ft minisztérium legközelebbi munkaprogrammját is, amiről nehany szót kívánok mondani. , ,, , . . , Az értelmiségi munkanélküliség kérdése valamennyi minisztériu­mot érdekli s igy nem tartozik szorosanvéve tárcám hatáskörébe, de gon­dozását a miniszter tanács,-tekint ettél neveléspolitikai és iskolaügyi vonatkozásaira, - az én feladatommá tette. A munkanélküli diplomások és érettségizettek kérdése ma kétség­kívül egyik legnehezebb és legaktuálisabb problémája a magyar társadalom­nak és államnak. Az elméleti műveltséget aöó és ily képen értelmiségi pályákra nevelő középiskolák és egyetemek ovi termelése meghaladja a köz- és magánszolgálatban s a szabad pályákon fennálló tényleges szükség­let mértéket. Evrol-évre több ifjú kerül ki érettségi bizonyítvánnyal es diplomával az életbe, mint ahányrsak a nemzeti élet keretében a megfelelő elhelyezkedése lehetséges. Ennek következtében az érettségizett es dip­lomás ifjak százai, sőt ezrei vannak foglalkozás és munka^nélkül se munkanélküliség kérdése nemzeti életünk egyik legsúlyosabb szociális problémájává nőtt. A kormány és a társqdalóm már evekkel ezelőtt felis­merték az értelmiség-túltermelésben rejlő'szociális veszedelmet s a prob­léma megoldására is több kísérlet történt, igy^egyedül a Gömbös Gyula miniszterelnök kezdeményezésére 1934-ben vezetésem alatt megindított kormányakció során mintegy 1500. a kultusztárca és az akkor Fabinyi Tiha­mér vezetése alatt álló kereskedelmi tárca körében ezenfelül még körül­belül 500 munkanélküli diplomás jutott ideiglenes foglalkoztatáshoz. Az eddigi összes megoldási kísérletek azonban mind csak tüneti kezelés ér­tékével birtakm mert e szociális probléma teljes megoldásához csak az azt előidéző okok megszüntetésével s az állami hatóságok és a társadalom harmonikus együttműködésével juthctunk el. Az értelmiségi túltermelés főokai: 1./ az összlakosság és az ér­telmiségi élem arányszámának az ország feldarabolása miatt bekövetkezett módosulása, az értelmiségi rétegnek a menekült intellektuális egyénekkel és családokkal történt megnövekedése; 2./ a változott gazdasági viszonyok miatt nagy tömegben keresetre utalt nők számának hirtelen megnövekedése; 3./ az elméleti és gyakorlati irányú iskolai képzés egyensúlyának az el­méleti iskolatípusok'társadalmi preferálása következteben bekövetkezett megbomlása ős az iskolai szelekciónak fogyatékossága; 4./ a magyar tár­sadalom széles rétegeiben uralkodóvá vált kóros törekvés egyfelől'az el­méleti pályák és fixfizetéses állások, másfelől a főváros felé; 5./ az egyéneknek és házastársaknak a megrosszabbodott gazdasági viszonyok és , az élet megnehezedése következtében mind gyakoribbá vált kettős foglalko­zása. Mindezek az okok együttesen idézték elő a túltermelést, a munkanél­küliséget, de valamennyiük: közt legsúlyosabban esik latba a társadalom idegenkedése a fakorláti pályáktól. /Folyt, köv./ 7J /0

Next

/
Thumbnails
Contents