Napi Hírek, 1936. november/1

1936-11-10 [0381]

L o n d o n, november. 10. /Magyar Távirati Iroda/ Az alsóházban G-riffith képviselő előadta az ellenzéki ^zabadelvü párt mádositő javaslatát a fölirathoz. A módosító javaslat szerint fejezze ki a ház sajnálkozását, hogy a trónbeszéd nem foglalkozik a magánhadiipar-vizsgáló bizottság indítványaival. Griffith indokoló beszéde egyszersmind bevezette a haderovitát. Miután több képviselő sz°lt hozzá a tárgyhoz. Sir Thomas Inskip haderőfejlesztési miniszter hosszabb nagyfontosságú beszédben ismertette a kormány véderőpolitiká ját. - egyetlen országot vagy nemzetet sem akarunk fenyegetni - mondo*ta a miniszter. Kizárólagos célunk a védelem, beleértve a támadástól val* elrettentésre vagy a haboru megakadályozásara nézve vállalt kötelezettségeinket.Anglia védelme az egyetlen lobogó, amelyet az ország és a birodalom hajlandó volna követni. Első védelmi vonalunk a tengeri haderő. A légi haderőnek ma olyan erősnek kell lennie, mint amilyen a tengeri haderő volt a múltban. A lehető leghatalmasabb támadóerejü légi haderőre van szükségünk elrettentő .fegyverül a tengeri haderő kiegészítéseként. Legtöbb hadirepülőgépünk teljesítőképessége,gyorsasága és működési sugara nem marad el egy külföldi gép mögött sem. London légi védelmét többi között megerősített léggömbök közé kifeszített hálőf üggönyökkel is biztosi tani fogjuk. Hadirepülőgép terme lésünk 1937-ben még növekedik és fokozatosan amalkedik 1940-ig. ízzel egyidejűleg halad a rendkívül légi elhárító ágyuk készítése is. A munkaskiképzes ugyancsak gyorsan halad. - Nem vagyok hajlandó elhinni, hogy a háború elkerülhetetlen, ha megtesszük a szükséges ővőintézkedéseket. Ami a szárazföldi haderőt illeti, azt szeretném elérni, hogy háború esetén itthon tarthatnánk partjaink védelmére, de a haacászati szempontok ilyesmit nem engednek meg. Ha ismét háborúba keveredünk, addig nem adhatjuk fel a küzdelmet, amig nem vivtuk ki a teljes biztonsagot, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb erőfeszítésekre lesz szükség mindaddig, amíg nem aratunk teljes diadalt. Hadseregünk számbelileg nem hasonlító a kontinensi hadseregekhez. Főfeladata nem határaink védelmi, hanem birodalmi kötelezettségeink teljesítése. Mind a rendes, mind a territoriális haderő személyzete hiányos és az újoncozás nem kielégítő, Trtse meg az ifjúság^ hogy szükségállapotra készülünk fel. A felkészületlenség mindig drága es végzetes dolog. Tengeri és légi haderőnk ujomiozása azt muatja, hogy az iijusag e fegyvernemek iránt nem közömbös. A légi haderő ,számára követelt húszezer újonc tárta lek-helyre hatvanezren jelentkeztek. /Tlénk éljenzés/, i j ™- ™. -J

mi a repülőgépgyártást illeti, hasznosítani fogjuk lord Wuffield javaslatait. Háború kitörése esetén valamennyi érintett iparág azonnal a repülőgépgyártásra tér át. Már most is egyik uj repülőrajt a másik után alakítjuk és szereljük fel és nagymennyiségű tartalékgépet készítünk, ami mozgósítás eseten nagyban növelné a légi haderő átütő erejét. A hadiipar meg0 szervezését illetően egyelőre kerülni akarjuk a túlságos beavatkozást a polgári termelésbe. A lőszerügyi minisztérium szervezése bizonytalanságot és késedelmet okoz, ezért erre a meggondolásra csak akkor szánjuk el magunkat, ba roeggyczodtünk annak kényszerű szükségessége fel Ól. A hadügyminisztérium szállítási osztályának valamennyi szeriét központosítottuk és ez háború eseten a lőszer ügyi minisztérium magva lehetne. A fegyverkezés elképzelhetetlenül súlyos terheket hárít az országokra és ha iparunk már a béke idején összeroskadna, akkor romjai alá temetné a nemzet egész péniugyi szervezetét. Nem avarjuk Angliát egyetlen óriási lőszergyárrá változtatni. L Ha/Tó- ';^v/-á '.; ' SDófySf,. |S