Napi Hírek, 1936. november/1
1936-11-05 [0381]
A Magyar Távirati Iroda jelenti: A belügyminisztérium tisztviselőkara csütörtökön délben vett bácsut a minisztérium volt politikai államtitkárától, Preszly elemért*1, akit a kormányzó Pest vármegye főispánjává nevezett ki. »1 belügyminisztérium dísztermében gyűlt egybe a minisztérium tisztviselckara, amelynek nevében Kozma Miklós belügyminiszter búcsúzótt/Preszly elemértől. - Amikor belügyminiszter lettem - mondotta - tudtam. . min t_ ahogy tudta az egész ország, hogy ki Preszly llemér, mi a közéleti múltja, egyénisége és ismertem igazi uri mivoltát. - %y nappal kinevezésünk előtt néhány órát töltöttünk együtt, átbeszélve azt,a programmot. amelyet ugy politikai, mint adminisztratív szempontbél megvalósítani kívánjam. De nemcsak erről beszélgettünk. Mint két jőbarát megbeszéltünk minden bennünket érdekl" kérdést, kezdve a világnézeti és felfogásbeli kérdésektől, s az az értésem volt, hogy nemcsak kitünc munkatársat kapok Preszly elemérben } hanem tanítómestert is a közigazgatás területén, amelyen addig dolgozni alkalmam nem volt. Erezve annak az óriási felelősségnek súlyát, amit egy miniszteri társa^, ,különösen a belügyminiszteri tárca jelent, e beszélge és után sokkal nyugodtabb érzéssel néztem vállalkozásom elé, tudva, hogy olyan munkatárs és bary&t áll majd m llettem, akiben minden vonatkozásban megtaláltam azt a' férfiút, akit magamnak erre az állásra kívántam. - Az azóta eltelt eléggé mozgalmas nem egészen két esztendőnek sok munkanapján, sok harcában es kevés ünnepnapján állott mellettem elemér barátom^s nyugodtan mondhatom, hogy e hosszú hónapok alatt soha egyetlen félreértés vagy olyan momentum nem fordult elő, ami hátrányos lehetett volna arra az ügyre, amelyet mindketten szolgálni kívántunké ^z természetes, mert Preszly elemér még mielőtt belügyi államtitkárrá kinevezték volna, levizsgázott már .a magyar közéletben mint közéleti férfiú, mint magyar ember és mint ur egyaránt. Termés~ates volt tehát az is, hogy. aZon a szerteten és bizalmon kívül, amelyet iránta az első perctől kezdve éreztem,^ egy csapásra megszerezte magának a minisztérium és az alája tartozó intézmények tiszt viselőkarának azt az osztatlan szeretetét és nagyrabecsülését is, amely a kollegiális érzésen tulmenőleg azon az éréésen alapulj amelyet a tisztviselői kar£. a nemesen gondolkodó, őt szerető tárgyilagos fal jebbva ló jóval szemben kell, 'hogy érezzen és érzett is. Ezzel a tisztviselői kar nemosak Preszly elemér barátomat: becsülte me£, de megbecsülte önmagát is, In tehát annak a hálának, szeretetnek és nagyrabecsülésnek is Kifejezést akarok adni előtted, amelyet e minisztérium tisztviselői kara müködésoft egész ideje alatt irántad érzett s amelyet magaddal viszel arra az uj helyre, amit most elfoglalsz. - Olaszországban járva egy nagyobb politikai személyi vg'itozás alkalmából olvastam a Duce egyik lapjának vezércikkét, amelynek nime; "Őrségváltás" volt. Őrségváltás, ami annyit jelont, hogv a közéletben mindenki azon a helyen teljesíti kötelességét, ahová a politikai helyzet magasabb érdekből állítja. "5nnok a gondolatnak j-g#ében teljesítette Preszly elemér barátom azt a kérésemet, hogy megválva a belügyminisztérium politikai államtitkári tisztségétől ismét elfoglalja az ország vezető Vármegyéjének főispáni székét, a mely bon korábban, tizenöt éven keresztül mindönki megbecsülésére és bizalmára szolgálta vármegyéid s azon keresztül az ország ügyet. Amint példa volt Preszly Elemérnek eddigi egész magánélete és közéleti szereplése, példa az a gasztus is, ameljtjel a főispáni széket most ujb^l elfoglalja; , o- K/K /Folyt, köv.V / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
