Napi Hírek, 1936. október/2
1936-10-29 [0380]
19. kiérne • 1936. október 29. § í Magyar Távirati Iroda jelenti: A Rómában műit évi február 16-án aláirt magyar-olasz- kulturális egyezmény 5. cikke értelmében a magyar kormány a budapesti kir. m. Pázmány Péter tudományegyetemen egy tanszéket ? szerződés alapján, olasz állampolgárral tölt be, viszont az olasz kormány a római tudományegyetemen a magyar nyelv ás irodalom tanszékét magyar állampolgárral tölti be. Az egyezmény e szakaszának gyakorlati végrenajtásaképen az olasz kormány ez ev tavaszán a római tudományegyetemre nyilvános rendes tanárrá nevezte ki dr. Koltay-Kastner Jenő pécsi egyetemi nyilvános rendes tanárt. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a Kormányzó hozzájárult, hogy a budapesti tudományegyeten bölcsészettudományi karán "oUasz műveltség ' cimmel uj tanszék szerveztessék, amelynek ellátásával egyidejűleg az olasz kormány által javaslatba hozott Mosca Rodolfo dr. paviai egyetemi rendkivüli tanárt bízta meg. A fiatal olasz tudós "í nemzetközi szerződések diplomáciai történetének" magántanára és a páviai olasz királyi egyetemen a politikai tudományok karán a nemzetközi jogot adta elő. A magyar kérdéssel régóta foglalkozik. Kiemelendő "L'Ungheria contemporanea" cimü 300 oldalai müve, amelyben kitűnő történeti alapvetés után részletesen ismerteti a trianoni szerződést ás rámutat ennek tévedéseire. 1930-ban "La Ruthenia Ciscarpathica" cimmel irt történelmi és jogpolitikai tanulmányt a Ruténföld helyzetéről. Többizben tett már tanulmányutakat Magyarországon, előadásokat is tartva. Főtitkára volt a milanói í&gyarbarátok Egyesületének', a mint ilyen, nagymértékben mozditottaelő a két ország szellemi kapcsolatait. A folyó félévben első előadásait "*z olasz műveltség a királyság első ötven esztendejében" és "Olaszország nemzetközi kapcsolatai a hármasszövetség alatt" cimmel fogja megtartani. Prága % október 29./Magyar Távirati Iroda./ A képviselőház külügyi bizottságában a külügyminiszter beszámolója nyomán megindult vita során felszólalt Szüllo Géza magyar ellenzéki képviselő is és kitért a volt monarchia területén alakult utódállamok gazdasági egymásrautaltságára. - Mint a régi osztrák-magyar delegáció egyik tagja - mondotta nehezen tudom elképzelni Magyarország gazdasági közeledését olyan csoporthoz, amelynek tagjai egymással olyan céllal kötöttek katonai egyezményeket, hogy^örök időkre guzsbakössék Magyarországot. Miután azonban a francia sajtóból azt látom, hogy igen tekintélyes francia tényezők már évek óta hangoztatják, hogy lelki leszerelés nélkül lehetetlen a megbékülés Magyarország és a kisantant között, s miután ugyanezt a gondolatot fejezi ki az angol közvélemény, nem mondok le arról a reményről, hogy a dunai kérdés megoldható lesz, ha a cseh köztársaság revizió alá veszi eddigi politikáját. Lehetetlen azonban az a felfogás, hogy Magyarország és a kisantant ne mint egyenrangú felek szerződjenek. Lehetetlen az is, hogy Magyarország hozzájárulhasson olyan szerződéshez, amelyben a másik fél harci vámjaival, valamint gazdasági és politikai eszközökkel Magyarország térdrekényszeritettségét akarja kiaknázni arra,hogy őt továbbra is gúzsban tartsa. - Magyarország nélkül nem oldható meg a dunai kérdés és ha a p^aniroson való stratégia el is képzelheti azt, hogy Magyarországot kiéheztetés és elkülönítés utján partnerré tehetnék," ez a" papiroslogika csődöt fog mondani, mert nem veszi számításba a nemzeti lelkületet. - % külügyminiszter ur beszámolójában azt mondja, hogy a jelek szerint Olaszország közeledni akar a kisant»nthoz. Szorgos" kutatásom ellenére erre az olasz sajtóban sehol sem látok inditőokot. Nagyon kérem tehát a külügyminiszter urat, kegyeskedjék pontosan megjelölni, milyen alapon állit ja be előttünk igy kiszínezve a kisantant es Olaszország viszonyát? I diplomácia nyelvéből nem tűnik ki egészen, mit jelent az, hogy Csehország cseh politikát követ. Talán azt ielenti , amit Belgium mondott, amidőn kinyilatkoztatta, hogy csak belga politikát követ, ami pedig egyenértékű volt bizonyos kötelezettségek egyoldalú felmondásával? p külügyminiszter urnák ez a megállapítása a francia és orosz szövetség meglazulását jelenti-e tehát vagy azt, hogy r seho-szág tüzön-vizen keresztül, minden más érdeket számításon kívül hagyva, biztos szövetségese Franciaországnak és Szovjetoroszországnak?
